Jegelik a konfliktust

Az orosz és az ukrán miniszterelnök tegnapi moszkvai tárgyalásain nem sikerült végleges megoldást találni. Mihail Kaszjanov orosz kormányfő a másfél órás egyeztetés után közölte, hogy nem jutottak kompromiszszumra az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros, illetve a Tuzla földnyelvnél épülő orosz védőgát ügyében. A felek mindazonáltal időlegesen feloldották a feszültséget, amely egyes elemzők szerint a katonai összeütközés küszöbére sodorta a két államot. Moszkva és Kijev megegyezett: Tuzla sorsáról közösen döntenek, felgyorsítják az erre irányuló egyeztetéseket. Moszkva vállalta, hogy nem újítják fel a gát építését, amíg orosz és ukrán környezetvédelmi szakértők állást nem foglalnak a kérdésben, Kijev pedig arra kötelezte magát, hogy kivonja a határőrcsapatokat a vitatott hovatartozású szigetről – mondta Kaszjanov. Szavai szerint Ukrajnának be kell fejeznie az alaptalan erőfitogtatást. Úgy vélte, Kijev kitalált indokok alapján fújja fel az ügyet. Azt mondta, az orosz államvezetést megdöbbentette, hogy Ukrajna ilyen erődemonstrációt hajtott végre egy környezetvédelmi építkezés miatt.

Az orosz kormányfő úgy látja, hogy a felek legkorábban 2-3 hónap alatt tudnak majd megoldást találni az Azovi-tengeri határkijelölés kérdésében. Közölte, hogy a külügyminiszterek már a jövő héten egyeztetnek. Véleménye szerint különböző térképek különbözőképpen mutatják a fölnyelv hovatartozását, de a fő kérdés nem is Tuzla hovatartozása, hanem az egész Azovi-tenger státusa. Mint mondta, Oroszország nem is tekinti szigetnek ezt a tengeri földnyúlványt. Kijelentette ezenkívül: nem kizárt – ha az ökológusok célszerűnek ítélik – , hogy a töltést egészen Tuzláig kiépítik. Ez esetben lehet, hogy az országhatár Tuzlát fogja átszelni. Kaszjanov azt mondta, hogy jelenleg nincsenek kijelölve tengeri határok, ezért az egyoldalú lépések nem járnak eredménnyel. Hibának nevezte, hogy a krasznodari hatóságok az ukrán fél értesítése nélkül fogtak hozzá a töltés építéséhez. Mint mondta, a védőgátról nem Moszkva döntött. Oroszországnak az az álláspontja, hogy csak a tengerfeneket osszák fel egymás között, a vízfelszín maradjon közös használatban. Kaszjanov szerint a tengerfenék felosztására az ott található olajkincs kiaknázása miatt van szükség. Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök viszont azt mondta: Ukrajna az ukrán alkotmány szellemében kívánja rendezni Tuzla kérdését. Kijelentette: az ukrán alaptörvény szerint az államhatár a Kercsi-szorosban a vízfelszínen húzódik. Leszögezte: Tuzla – mindegy hogy sziget vagy földnyelv – Ukrajna elidegeníthetetlen része. Végül mindkét miniszterelnök arra szólította fel a politikusaokat, ne szítsák a szenvedélyeket a Kercsi-szoros körül.

Oroszország és Ukrajna között amiatt alakult ki feszültség, hogy az orosz Krasznodari terület töltést kezdett építeni az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorosban az ukrán fennhatóságú Tuzla szigete irányában. A krasznodari hatóságok a szeptember 29-én kezdődött védőgátépítést környezetvédelmi indokokkal támasztották alá, azzal érveltek, hogy a tenger rombolja a Tamani-félsziget partját. Kijev viszont Ukrajna területi integritását látta veszélyben. A félbemaradt töltést 120-150 méter választja el Tuzlától, ahol az ukrán határőrség lőállásokat épített ki és tankcsapdákat állított fel. Az ukrán hadsereg a napokban rakétagyakorlatot tartott a Krímben.

Nem könnyű igazságot tenni

Moszkva. Alekszandr Tkacsev, a Krasznodari terület kormányzója szerint Ukrajna jogtalanul tart igényt Tuzla szigetére. Az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorosban fekvő Tuzla szigete 1941-ben, az orosz szovjetköztársaság legfelsőbb tanácsa elnökségének rendelete alapján került a Krímhez (majd később, 1954-ben a Krím félszigettel együtt a Kreml átadta Ukrajnának). Kijev erre a rendeletre hivatkozik, de Tkacsev szerint alaptalanul, mert az akkor érvényes 1937-es alkotmány értelmében ilyen kérdésben kizárólag a legfelsőbb tanácsnak lett volna joga dönteni, nem pedig az elnökségnek. Tkacsev üdvözölné, ha az ukránok is összekötnék a Krím félszigetet a földnyelvvel, sőt az lenne a legideálisabb, ha idővel híd ívelne az ukrán és az orosz félsziget között, hiszen „egy népről van szó”. (MTI)