Japán már keddtől felújítja a bálnavadászatot az Antarktisz térségében

Néhány hajó már hétfőn útnak indult Mijagi kormányzóságból az után, hogy a japán kormány pénteken a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé terjesztette új bálnavadászati programjának végső változatát, amelyben kétharmaddal, 333 példányra csökkenti a leölt csukabálnák számát, figyelembe véve az IWC korábbi döntését a kérdésben - közölte az ügynökség.     A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság szakértői testülete tavasszal nem találta kielégítőnek Japán új bálnavadászati programját az Antarktiszt övező tengereken, ezért adott be Tokió módosított tervet a testülethez.     Ausztrália a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot, és a testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. Ezért Tokió a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben.     A pénteken előterjesztett új program megkímélné a közönséges barázdásbálnák és a hosszúszárnyú bálnák életét és kétharmaddal, 333 példányra csökkentené az évente leölt csukabálnák számát a következő 12 évben. A tervet hat év után felülvizsgálnák - ismertette közös közleményében a halászati ügynökség és a külügyminisztérium.    Ausztrália és Új-Zéland azonnal jelezte, hogy határozottan ellenzi a program felújítását, és előbbi közölte, hajót küld a térségbe a japán flotta megfigyelésére.     George Brandis ausztrál főügyész a szenátusban elmondta, az ügyet a legmagasabb szinten tűzték napirendre, hogy megpróbálják rávenni Japánt álláspontjának megváltoztatására.     A Sea Shepherd nemzetközi környezetvédő szervezet illetékese vasárnap bűncselekménynek minősítette a tokiói lépést, és felszólította Ausztráliát, azonnal lépjen közbe. A térségben élő bálnák nemzetközi és ausztrál törvények által védettséget élveznek - emlékeztetett Alex Cornelissen, a Sea Shepherd igazgatója.     A nagybálnák kereskedelmi célú vadászata 1986 óta tilos, de Japán kihasználja azokat a kibúvókat, amelyeket az állatok tudományos célú lehalászására kínál a nemzetközi egyezmény. A vitatott kutatási program keretében a japán bálnavadászok 25 év alatt több mint 10 ezer nagybálnát fogtak ki az antarktiszi vizekből.    Ausztrália 1999-ben létre hozott létre természetvédelmi övezetet az Ausztrál Antarktiszi Terület (AAT) körül, ahol tilos a bálnák és delfinek vadászata, ezt azonban csak néhány ország, köztük Nagy-Britannia, Új-Zéland, Franciaország és Norvégia ismeri el védett területként.