Inkorrekt volt a tavalyi EU-referendum

Szlovákia szerepelt a leggyengébben az EU-csatlakozásról szóló referendumok értékelésében. A tavalyi népszavazás lebonyolítását is vizsgáló jelentés szerint nálunk „részben szabad és többnyire inkorrekt” volt a referendum.

A kibővített Európai Unió tagországainak mintegy fele népszavazással óhajt meggyőződni állampolgárainak az új uniós alkotmányról alkotott véleményéről, s csupán négy régi tagállam esetében csekély az esélye a referendumnak. Tizenkét országban majdnem bizonyosan népszavazást írnak ki az EU-alkotmányról, áll egy felmérés most ismertetett összegzésében. A 25 tagúra bővülő EU négy országa, Németország, Belgium, Svédország és Nagy Britannia esetében kevéssé valószínű, hogy népszavazást tartanak az alaptörvényről, míg Finnországban, Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban, Olaszországban, Észtországban, Máltán, Cipruson és Ausztriában a helyzet bizonytalan, áll a jelentésben.

A szerződést mind a 25 tagországnak jóvá kell hagynia, s korántsem biztos, hogy a végeredmény mindenhol kedvező lesz. Ha csak egyetlen ország elutasítóan válaszol – főként, ha az egy nagyobb tagország, – az EU akár politikai káoszba is sodródhat.

A jelentés kitér az EU-csatlakozás ügyében kilenc tagországban megrendezett tavalyi népszavazás értékelésére is (Ciprusban nem írtak ki referendumot). Lengyelország és Litvánia a legmagasabb osztályzatot kapta, „részben szabad és többnyire korrekt” referendum szervezésével, a leggyengébben Szlovákia szerepel „részben szabad és többnyire inkorrekt” minősítéssel, míg a többi ország népszavazását „részben szabad és korrekt” minősítéssel illették.

A népszavazások minősítésének szempontjai között szerepelt a referendum kötelező vagy fakultatív jellege, a kampánypénzek megoszlása az EU-párti és az unióellenes csoportosulások között, valamint a téma kapcsán az adott országban kialakult nyilvános vita, társadalmi párbeszéd értékelése. (euro.hu, ú)