Moszkva. Az Oroszországhoz tartozó, háború szaggatta Csecsenföldön holnap elnökválasztást rendeznek. Az eseményt a Kreml a megbékéléshez vezető út mérföldkövének tekinti, a lázadók Moszkva színjátékát látják benne, a jogvédő szervezetek pedig a törvényesség illúziójáról beszélnek.
Illúzió a törvényesség
Az 1-1,2 millió lakosú észak-kaukázusi köztársaság félmillió szavazópolgára és az ott állomásozó orosz haderő 30 ezer katonája adhatja le voksát a hét jelölt valamelyikére.
A választás azonban csak látszólagos, elemzők szerint a győzelemre esélyes jelöltek közül már csak a Moszkva által támogatott Ahmad Kadirov ideiglenes köztársasági elnök van versenyben. Az erős ellenfelek közül legutoljára Malik Szajdullajev, Moszkvában élő csecsen üzletembert zárták ki a jelöltek sorából az őt támogató aláírások állítólagos érvénytelensége miatt. Ő nyíltan közölte: a Kreml nyomást gyakorolt rá, először ráijesztettek, majd pénzt és állást kínáltak neki azért, hogy lépjen félre. Aszlambek Aszlahanov, a orosz duma csecsen képviselője már korábban lemondott a jelöltségről, miután Vlagyimir Putyin elnök felajánlott neki egy tanácsadói posztot. Frans Timmermans ET-szóvivő szerint valójában szovjet stílusú, egyjelöltes választást rendeznek; az ellenfeleket megfélemlítették, és a Kreml mindent megtett azért, hogy az eredmény az első pillanattól fogva biztosított legyen.
Putyin elnök úgynevezett csecsenföldi béketervében az szerepel, hogy korlátozott autonómiát biztosítanak a köztársaságnak, s e folyamat fontos állomása a demokratikus elnökválasztás. Független csecsen megfigyelők szerint azonban a választás már lezajlott, méghozzá Moszkvában, a Kremlben. Ez semmiféle stabilizációhoz nem vezet, sőt újabb háborús hullám veheti kezdetét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.