Rendőrök a híres-hírhedt Corleone város közelében levő birtokon, ahol az utolsó igazi maffiafőnök, Bernardo Provenzano bujkált. 2006-ban itt kapták el a Cosa Nostra főnökét, aki 2016-ban 83 éves korában halt meg a börtönben. (Fotók: SITA/AP, Shutterstock)
Így segített a szicíliai maffiának a citrusüzlet
Brit kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy a citrusfélék iránti kereslet növekedése alapozta meg a szicíliai maffia hatalmát az 1800-as években.
A maffia először az 1870-es években jelent meg a földközi-tengeri szigeten, és hamarosan behatolt Olaszország és az Egyesült Államok gazdasági és politikai világába.
A belfasti Queen’s Egyetem tanára, Arcangelo Dimico vezette kutatócsoport a Journal of Economic History tudományos folyóiratban közétett tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy miután James Lind skót orvos a 18. század végén felfedezte, hogy magas C-vitamin-tartalmuk miatt a citrusfélék fogyasztásával megelőzhető a skorbut, a citrom és a narancs iránt megnövekedett kereslet vezetett a szicíliai maffia hatalmának megerősödéséhez.
Páratlan adatbázis
A kutatók szicíliai városokból és körzetekből egy 1881–86 közötti parlamenti vizsgálathoz összegyűjtött, valamint egy 1900-ból származó páratlan adatbázist tanulmányoztak. Azt találták, hogy a maffia jelenléte az 1880-as években szorosan kapcsolódott a citrusfélék termesztésének elterjedéséhez.
Mivel Szicíliának uralkodó helyzete volt a citrusfélék nemzetközi piacán, a kereslet növekedésének eredményeként a szicíliai városok hatalmas bevételekhez jutottak az 1800-as években. A citrusféléket csak megfelelő körülmények – az egész éven át enyhe, állandó hőmérséklet, a bőséges víz – között lehet termeszteni, ami jelentős profitot biztosított viszonylag kevés helyi termelőnek – magyarázta Dimico.
Személyes védelem
A magas hozam, a törvénykezés gyengesége, az emberek közötti bizalom alacsony szintje és a nagy helyi szegénység együtt tette a citrustermesztőket megfelelő prédává, mivel alig voltak eszközök arra, hogy hatékonyan érvényre juttassák a magántulajdonosi jogokat. A citrustermesztők igénybe vették a maffiatagokat személyes védelmük biztosítására és arra, hogy közvetítőként lépjenek fel a kiskereskedőkkel és a kikötői exportőrökkel – tette hozzá Arcangelo Dimico.
Eddig a szicíliai maffia eredetét a szigeten lévő feudális rendszer bukásához kötődő, valamint az olasz történelem politikai instabilitásából eredő gyenge intézményi rendszerrel magyarázták. Ez a tanulmány az első, amely bizonyítékkal állt elő arra, hogy felemelkedése a gazdaság virágzásához kötődik.
A citrusfélék termesztésében és exportálásában az olasz csúcsot még ma is Szicília tartja, a sziget adja az olaszországi narancstermés 70, a citromtermés 90 százalékát.
Minden citrusféle őse
Napjainkra szinte minden trópusi, valamint szubtrópusi éghajlatú területen termesztik a citrusféléket, így Szicíliában is. Ám az biztos, hogy a fajok többsége Kelet-, illetve Dél-Ázsiában fejlődött ki, de minden citrusféle eredetét genetikai vizsgálatok alapján a Himalája délkeleti lábainál találták meg – számolt be egy nemzetközi kutatásról a BBC News.
Az első citrusfák nyolcmillió évvel ezelőtt jelentek meg a térségben, mielőtt az egész Földön elterjedtek volna.
Eredetük nem volt világos
Bár manapság a világ minden táján nevelnek citrusféléket, az eredetük korábban nem volt világos. Egy nemzetközi kutatócsoport az Egyesült Államokban és Spanyolországban genetikai elemzés alá vetette a kínai mandarintól a sevillai narancsig több mint 50 citrusféle DNS-ét.
A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a mai citrusfélék számos természetes citrusfajtól származnak, amelyek az indiai Asszám állam keleti részén, Mianmar északi részén és a kínai Jünnan tartomány nyugati részén élnek.
Amikor évmilliókkal ezelőtt megváltoztak az éghajlati körülmények, gyengült a monszun és szárazabb lett az idő, a citrusfélék a Himalája térségén túl is elterjedtek, egész Délkelet-Ázsiát meghódították. Onnan aztán a világ minden tájára eljutottak, köztük még Ausztráliába is, négymillió évvel ezelőtt.
Az elemzés szerint a mai citrusfélék évmilliók evolúciós fejlődésének eredményeként alakultak, majd az ember is több ezer éven át termesztette őket.
A ma fellelhető citrusfélék genetikai térképeinek felrajzolása abban is segíthet, hogy a tudósok megállapítsák, mely fajták ellenállóak a betegségekkel szemben. Az eredményeket új citrusfélék nemesítéséhez ugyancsak felhasználhatják.
A citrusfélék fosszilis maradványai rendkívül ritkák. Délnyugat-Kínában ugyanakkor találtak már egy nyolcmillió évesként meghatározott megkövesedett citruslevelet, ami az új genetikai kutatásokat támasztja alá.
(MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.