Horogkereszt és "náci kutyák" uralják a török sajtót

A kormányhoz közeli napilap, az Akszam címnek a "Náci kutyák"-at választotta, az "i" betűn a pontot horogkereszt helyettesíti.

A rendőrök a kutyák bevetésekor félrelökték a TRT állami televízió újságíróját, aki felhevülten kiabálta mikrofonjába: "A demokrácia, az emberi jogok országát látjátok".

A török sajtóhivatal négy fotót adott ki a kutyatámadásról és a vérző áldozatról, öt nyelven terjesztették a kormánytagok reagálásait.

Már a kormánytagok németországi és hollandiai fellépéseinek megakadályozása Recep Tayyip Erdogan államfő kezére játszott az általa szorgalmazott elnöki rendszerről áprilisban tartandó referendum előtt. A brutális kutyás támadás erre ráerősített. Egy isztambuli vállalkozó azt mondta, hogy a referendumon "nem"-mel fog szavazni, azaz az elnöki rendszer ellen, "de amikor látom, hogy mi történik Hollandiában, felmegy bennem a pumpa. Sok török fogja úgy gondolni, hogy tiltakozásul igen-nel szavaz." 

Hüseyin Kocabiyik, Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) képviselője az Haber adónak láthatóan elégedetten nyilatkozta: "Ne legyünk dühösek ezekre a németekre és hollandokra. Talán egy kicsit még hálásaknak is kell lennünk. Körülbelül két százalékkal gyarapították az 'igen' szavazatok számát, ebben biztos lehet".

A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) is, amelyről időnként nehezen lehet elhinni, hogy ellenzéki párt, Erdogan mögé sorakozott fel a török politikusok európai kampányfellépéseinek megakadályozása körüli vitában. Hollandia döntése "elfogadhatatlan", sérti a diplomáciai és a demokratikus alapelveket - írta a Twitteren Kemal Kilicdaroglu, a párt főnöke. A kemalista Sözcü című lap, amúgy a "nem" szavazatok támogatója, hétfőn a "Micsoda barbárság" címmel indította beszámolóját az első oldalon.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"268772","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","height":"3456","style":"width: 600px; height: 436px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"4758"}}]]

A fellépések megakadályozása Erdogan malmára hajtja a vizet. Az elnök mindig a kettős mércét veti Európa szemére, mondván: miközben az Európai Unió Törökországot a véleményszabadság korlátozásával vádolja, nem engedi meg, hogy  demokratikusan megválasztott miniszterek EU-ban élő törökökhöz szóljanak.

"Náci maradványok"

Erdogan a németeket "náci gyakorlattal" vádolja, a hollandokat "náci maradványoknak" és "fasisztáknak" minősíti. Kormányának tagjai igyekeznek nem lemaradni mögötte. Binali Yildirim miniszterelnök véleménye szerint a kampányfellépések letiltásai "a második világháború politikai szellemiségét" idézik fel. Yildirim helyettese, Nurettin Canikli Németországot, Ausztriát, Hollandiát egyenesen "az emberiesség elleni bűntettben" marasztalta el.

Erdogannak Törökországban sikerült minisztereinek európai kampányszerepléseit (illetve azok meghiúsítását) uralkodó témává tenni. Alig beszél valaki is a fiatalkori munkanélküliségről, az inflációról, vagy a valuta gyengüléséről. Jóformán nem téma, hogy a török hadsereg bevetése Szíriában bő fél év alatt 70 katona életét követelte - többet, mint amennyit a Bundeswehr 15 év alatt Afganisztánban elvesztett. 

Erdogan mindenhogy nyer

Erdogannak aligha érdeke, hogy a külföldi kampányszereplések körüli vitában engedjen. Az eszkaláció következő fokozataként elképzelhető, hogy bejelenti: kampányrendezvényen kíván fel lépni Németországban. Akárhogy is zárulna az ügy, Erdogan szerezne pontokat. Amennyiben fellépését megakadályoznák, még erőteljesebben támadhatná Németországot és Európát, s híveket szerezne a török nacionalisták táborában. Amennyiben fellépésére sor kerülne, az erős elnök képét sugározhatná, aki Európa ellenállását is legyűrte.