„Hölgyeim és uraim, elkaptuk!”

Józan ünneplés. A Bagdadban állomásozó amerikai katonák szigorúan csak alkoholmentes sörrel koccintottak, amikor megerősítették Szaddám elfogásának hírétTASR/EPA-felvétel– Szaddám Huszein nem fog viszszajönni, ezt most már az iraki nép is tudja – mondta tegnapi londoni nyilatkozatában a brit kormányfő. Tony Blair, aki a hivatala által néhány órával korábban kiadott nyilatkozatában a szövetséges politikusok közül elsőként erősítette meg hivatalosan a volt iraki elnök elfogását, délután személyesen is felolvasott egy közleményt a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban. Blair ebben kijelentette: az iraki nép fog Szaddám Huszein sorsáról dönteni.

„MÁR NEM JÖN VISSZA”

A brit kormányfő már a hivatala által közzétett első közleményében is közölte, hogy London iraki jogi fórum előtt szeretné látni az elfogott egykori elnököt, mondván: az őrizetbe vétellel lehetőség nyílik Szaddám Huszein iraki bíróság előtt történő felelősségre vonására. Blair ezzel gyakorlatilag elébe ment azoknak az esetleges amerikai törekvéseknek, amelyek célja a volt diktátor amerikai bíróság elé állítása lenne.

Blair a személyesen felolvasott közleményében azt mondta: Irak újjászületése véget vet „a Szaddám Huszein visszatértéért küzdő kisebbség azon hazugságának”, hogy a szövetségesek a muszlimok ellen keltek hadra. – Az iraki muszlimok Szaddám Huszein áldozatai voltak – mondta a brit miniszterelnök. Hozzátette: eddig 400 ezer ember maradványait találták meg iraki tömegsírokban.

Tony Blair szerint Szaddám Huszein elfogása után a (kisebbségi) szunnita lakosság is teljes joggal részt vehet az új, demokratikus Irak építésében. A miniszterelnök azt mondta: hamis volt Szaddám Huszeinnek az az állítása, hogy a szunnita lakosság az ő pártján állt. Azoknak, akik „kényszerből, és nem meggyőződésből” léptek be Szaddám Huszein pártjába (a rezsim megdöntéséig országló Baasz-pártba), Blair azt üzente, hogy „borítsunk fátylat a múltra”.

FOLYTATÓDHAT A VÉRONTÁS

Szaddám Huszein elfogása, ha bebizonyosodik, óriási propagandagyőzelem lenne a szövetségeseknek, de nem vetne véget azonnal a vérontásnak Irakban – mondta tegnap egy vezető londoni biztonságpolitikai szakértő a volt iraki elnök kézre kerítéséről szóló hírt kommentálva. Paul Beaver, a Homeland Response című, belbiztonsági kérdésekre és az iraki válságra összpontosító szakkiadvány főszerkesztője, az iraki kérdés elismert brit szakkommentátora Londonban az MTI-nek azt mondta: Irakban jelenleg 7-9 ezer fanatikus külföldi fegyveres Szaddám Huszein-hívő van, nem beszélve az al-Kaida terrorhálózatsejtjeiről, amelyek „szintén szabadon tevékenykednek az országban”.

Beaver szerint Huszein elfogásának fő propagandaértéke abban állna, hogy az amerikaiak bebizonyíthatnák a világnak: képesek lefejezni a volt iraki rezsimet.

MAGUK ĺTÉLKEZNÉNEK

A következő probléma azonban annak eldöntése, hogy ha valóban elfogták, mit csináljanak a volt iraki elnökkel – mondta a szakértő. Beaver szerint a fő kérdés az, hogy milyen jogi fórum előtt vonják felelősségre, és milyen vádak alapján. A lehetséges vádak között említette a népirtást és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetését.

Arra a kérdésre, hogy mi az esélye Szaddám Huszein amerikai bíróság előtti, amerikai földön történő felelősségre vonásának, a londoni biztonságpolitikai szakértő azt mondta az MTI-nek: az amerikaiak bizonyosan erőteljesen törekednének arra, hogy a maguk hatáskörében idézzék törvény elé a volt diktátort, már csak azért is, mert felelősnek tartják az idősebbik Bush elnök elleni merényletkísérlet megszervezéséért. George Bush – a jelenlegi amerikai elnök apja – ellen akkor szerveztek merényletet, amikor az első öbölháború után nem sokkal Kuvaitba látogatott; az összeesküvést leleplezték.

Arra a kérdésre, hogy amerikaiak milyen körülmények között engedhetnék át Szaddám Huszeint egy iraki bíróságnak, Beaver azt mondta: az Egyesült Államok abban az esetben járulna ehhez hozzá, ha biztos abban, hogy az eljáró iraki jogi fórum megfelelő büntetőbíróság formáját ölti, és olyan vádpontokat hoz fel a volt iraki elnök ellen, amilyenekkel az amerikaiak is vádolnák az egykori diktátort.

A szakértő szerint Washington valószínűleg nem szívesen egyezne bele abba, hogy Szaddám Huszein peréhez olyan nemzetközi bírói testületet hozzanak létre, amilyeneket a jugoszláviai, vagy ruandai népirtások után életre hívtak. Az amerikaiak legszívesebben maguk állítanák bíróság elé az exdiktátort, akinek kézre kerítésére „oly sok pénzt és emberéletet áldoztak” – mondta.

MÁR RÉGEN KERESTÉK

Szaddám Huszeinről a mostani képeket megelőzően utoljára áprilisban mutattak friss felvételeket a televíziók. Akkor még mint a szövetségesek által megtámadott Irak elnökeként jelent meg egy bagdadi piacon, és harcra buzdította népét. Igaz, akkor többen kétségbe vonták, hogy valóban ő beszélt a piaci emberekhez, Szaddámnak ugyanis állítólag több dublőrje is volt, hogy ezzel is kivédje az ellene készülő esetleges támadó akciókat.

A márciusban megkezdődött iraki háború is egy ellene intézett akcióval indult, a feltételezett tartózkodási helyét ért légitámadás azonban sikertelennek bizonyult. A háborút az Egyesült Államok és a vele szorosan szövetséges Nagy-Britannia vezetői éppen azzal indokolták, hogy Szaddám Huszein veszélyt jelent a világra: nem tartja be az ENSZ előírásait és tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Utóbbi állítást a szövetségesek nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani. A háború előtt Irakban tevékenykedő fegyverzetellenőrök nem találtak erre utaló nyomokat, és az ország megszállása után sem kerültek elő perdöntő bizonyítékok.

Az amerikaiak és szövetségeseik ezek mellett azzal is érveltek, hogy Szaddám Huszein diktátor, aki kegyetlenül bánik népével. Számos történet jelent meg a nyugati sajtóban Szaddám kegyetlenkedéseiről. A volt elnök állítólag saját kezűleg is követett el gyilkosságokat. Beszámolók szerint ő ölette meg két vejét is, akik elárulták őt.

Az Egyesült Államok korábban hónapokon keresztül próbálta meggyőzni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy a testület adjon felhatalmazást egy Irak elleni katonai akcióra. A Fehér Ház azzal érvelt, hogy ellenkező esetben az Irán ellen nyolc évig háborúzó és a Kuvaitot 1990-ben lerohanó Szaddám Huszein továbbra is ki fogja játszani a nemzetközi szervezetet, és folytatni fogja állítólagos tömegpusztító fegyvereinek fejlesztését.

Az ENSZ BT végül nem adott felhatalmazást, így március 19-én egy döntően amerikaiakből és britekből álló szövetséges haderő indított harcot Irak ellen. A cél egyértelműen az volt, hogy megdöntsék Szaddám Huszein uralmát. Az amerikaiak és britek kinyilvánították, azt tervezik, hogy demokratikus állammá alakítják Irakot. Áprilisban Bagdad az amerikaiak kezére került, május elsején pedig George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy véget értek a nagyobb hadműveletek. A szövetségeseket ért támadások ezzel nem értek véget, a mai napig rendszeresek az összetűzések, merényletek. (MTI, o-o)

Tegnap még robbantottak

Bagdad. Legkevesebb tizenheten meghaltak és 33-an megsérültek egy gépkocsiba rejtett pokolgép robbanásától tegnap reggel az iraki Haldíja rendőrőrse előtt. A robbanást valószínűleg öngyilkos merénylő hajtotta végre. Egy iraki rendőrtiszt közlése szerint a detonáció óriási krátert vájt az épület bejárata előtt. Szemtanúk sűrű fekete füstöt láttak gomolyogni a Bagdadtól mintegy kilométerre nyugatra fekvő város fő rendőrőrse fölött. Az amerikaiak azonnal lezárták a környéket, és két helikopter kezdett körözni a magasban.

Egy amerikai katonai szóvivő Bagdadban megerősítette a merénylet hírét, hozzátéve, hogy a koalíciós erőknek nincsenek veszteségei. Azt nem tudta megmondani, hogy civil halottak vagy sérültek vannak-e. (MTI)