Hogyan küzd Európa a kábítószerek ellen?

Az Európai Unióban a kábítószer elleni küzdelem az egyes országok nemzeti hatáskörébe tartozik: habár létezik egy európai akcióterv is ezen a területen, de ennek nincs jogilag kötelező ereje. A 2000 júniusában elfogadott dokumentum olyan ambiciózus, ám csak általánosságokban megfogalmazott célokat tűz ki, mint a fiatalok drogfogyasztásának visszaszorítása, a krónikus fogyasztók orvosi kezelésének hatékonyabbá tétele, illetve a drogkínálat korlátozása – s félő, hogy az elért eredmények 2004-ben esedékes felülvizsgálatára ezekből nem sok fog megvalósulni.

A szakértők már régóta sürgetik, hogy közös, globális és kötelező erejű, megfelelő pénzforrásokkal ellátott intézkedési tervet dolgozzanak ki a kábítószer terjedése elleni küzdelemre, de egyelőre inkább a nemzeti keretek között végrehajtott, szétforgácsolt akciók a jellemzőek. Alain Lamassoure francia európa parlamenti képviselő nemrégiben több társával együtt javaslatot nyújtott be az EU alkotmányának kidolgozásával megbízott konvent elé, hogy a közös fellépés szükségessége kerüljön be az alapokmányba, miközben megőriznék az egyes államok fennhatóságát is – ám ez nem került be a tervezetbe, s kérdés, hogy orvosolható-e mindez az alkotmányról döntő, októberben megnyíló kormányközi konferencián.

Az elmúlt években megkezdődött a kábítószerkérdéssel kapcsolatos nemzeti politikák harmonizálása. Az EU-tagok ma már mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek a kereslet visszafogására: azaz egyre fontosabb a megelőzés, szemben a korábbi évtizedek pusztán a büntetésre építő drogpolitikájával. Hollandiában már régóta liberalizálták egyes könnyű drogok, mint például a vadkender (cannabis) forgalmát, s ez ott bevált – úgyhogy immár az olyan dél-európai országok, mint Spanyolország, Portugália és Olaszország is fontolgatják a cannabis-fogyasztás tiltásának enyhítését. Az EU tagországaiban a cannabis a leggyakrabban előforduló drogfajta, s fogyasztása jelentősen nőtt is a kilencvenes években. Fogyasztása azonban inkább alkalmi jellegű, nem okoz tartós függést, mint a kokain, vagy éppen a heroin. A Le Monde című francia napilap beszámolója szerint a második helyet az EU-ban az amfetamin és az ecstasy-tabletták foglalják el, a kokain pedig a harmadik helyen szerepel a leginkább fogyasztott drogok listáján. Egyébként az a jellemző, hogy a kábítószerélvezők többféle drogot fogyasztanak egymás mellett: a cannabis mellett az amfetamint, az ecstasyt is kibróbálják, hogy ne is beszéljünk az olyan „engedélyezett drogfajtákról”, mint az alkohol és a dohány. (Euvonal, euro.hu)

Drogok és számok

A kilencvenes években évente 7-8 ezren haltak bele az EU-ban kábítószer-túladagolásba.

Míg 1960-ban óránként 7,3 alkalommal gyújtottak rá az amerikai filmekben, 2000-ben már 10,9-szer.

Évente 120 tonna heroin áramlik keresztül Kelet-Közép-Európán.

Európában 45 millióan kóstoltak már cannabist (MH)