Hihetetlen hiányt okoz a magyar adósság kamatterhe

Az első tíz hónap egészét tekintve 3050,5 milliárd forintos hiánynál jár az államháztartás. Ha az eredeti hiánycélt vesszük figyelembe, akkor ez már az éves terv 121 százaléka. A tervezettnél sokkal nagyobb hiány egyik fő oka, hogy a kamatkiadásokra rettentő sokat kell költenie az államnak, hiszen idén kell kamatot fizetni a nagy infláció idején kibocsátott állampapír után. Csak októberben 587 milliárd forint ment el erre, összesen idén már 3198 milliárd forint kamatkiadásnál tart az ország – ez 899 milliárddal több, mint tavaly ilyenkor. Magyarország már ott tart, hogy a kamaterhek több pénzt vistznek el mint például az oktatás. 

Az év első tíz hónapjában 999,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, az uniós programok magyar kiadásai viszont 1299,6 milliárd forintot tettek ki – azaz érződik, hogy Brüsszel még mindig részlegesen zárva tartja a pénzcsapot. A riasztó pénzügyi mutatók a forint árfolyamának sem tesznek jót: hétfőn a piac zárásakor újra 411 forintot kellett adni egy euróért.

A kedvezőtlen hírek ellenére nem lankad a pénzügyi tárca mérhetetlen optimizmusa. 

A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a magyar gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amelyhez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad

 – írja a közleményében. 

A 2025-ös év a lehetőségek költségvetése lesz, „békeköltségvetés” – hangoztatta hétfőn Varga Mihály pénzügyminiszter az országházban a 2025-ös büdzsé benyújtásakor, ismertetve: a hiányt 3,7 százalékosra, a gazdasági növekedést 3,4 százalékosra tervezik, és 3,2 százalékos inflációval számolnak jövőre. A jövő évi állami költségvetés sarokszámai eléggé kétségesek, lévén, hogy idén kétszer is át kellett írni a hiánycélt, a 2024-es gazdasági növekedés pedig alulról nyaldossa az 1 százalékot az eredetileg várt 4 százalék helyett… 

(hvg, 444, atv)