Határtalan európai lehetőségek

„Ugyanannak az államszerkezetnek a polgárai leszünk, mint Párizs, Berlin vagy London lakosai. Itt, Közép-Kelet-Európában mi erről álmodtunk évszázadokon keresztül” – nyilatkozta lapunknak az unió bővítéséről szólva a közelmúltban Csáky Pál, az európai uniós integrációt (is) felügyelő miniszterelnök-helyettes. Nagy dologról van tehát szó. De tulajdonképpen mi az Európai Unió? Csatlakozásunk után milyen lesznek az uniós hétköznapjaink? Könnyebb és jobb lesz-e az életünk, mint eddig? És egyáltalán kell-e nekünk az Európai Unió? Szerdánként jelentkező rovatunkban mostantól ezekre a kérdésekre keresünk választ. Elsőként álljunk meg egy pár szóra az államhatáron, amíg még egyáltalán meg kell állnunk.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy ahhoz hasonlatos változásra számíthatunk az uniós csatlakozásunk után, mint amikor 1989 végén, a csehszlovák–osztrák határról eltűnt a szögesdrót, és bürokratikus procedúrák nélkül, mindössze útlevéllel a zsebünkben bármikor átruccanhattunk Bécsbe. A vámvizsgálat már 2004. május 1-én megszűnik, ez azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban és egyszerűbben juthatunk át a határon, mint eddig. Az útlevelet azért még nem ajánlatos eldobni, hiszen a határok teljesen csak akkor szűnnek meg, amikor Szlovákia csatlakozik az úgynevezett schengeni egyezményhez, amely nem más, mint egy technikai normarendszer, amely a határátkelők és az utazók ellenőrzésére szolgál. Amint nálunk is kiépül ez az információs rendszer (ez leghamarabb 2006-ban várható), mindenfajta ellenőrzés, sőt, a határon való lassítás nélkül átautózhatunk a szomszédos országokba. A határ- és idegenrendészeti hivatal az uniós csatlakozásunk után a rendőrség egyik legfontosabb részlegévé válik, ennek feladata lesz ugyanis Szlovákia keleti határának a védelme, mely egyben az Európai Unió határa is lesz. Ki kell építeni az unióssal megegyező informatikai rendszert, amivel a határ- és idegenrendészeti hivatal közvetlen kapcsolatot létesíthet az EU bármely országával, bármelyik vámhatóságával. Szúrópróbaszerű ellenőrzések természetesen az EU-ban is lesznek, azonban a határátlépés procedúrája mindenképpen leegyszerűsödik. Ha gépkocsival indulunk külföldre, a határátkelőkön az EU csillagos emblémájával jelölt sávba sorolva vámvizsgálat nélkül haladhatunk tovább Magyarország, Lengyelország vagy Csehország felé. Rosszabbul járnak az Ukrajnában élők, nekik (és velük együtt természetesen a Kárpátalján élőknek) ugyanis 2004. május 1-től, tehát csatlakozásunk dátumától vízumot kell kérniük a belépéshez Szlovákiába.

Az Európai Unió külső határa (amely kelet felé a szlovák államhatárral megegyező lesz) sem lesz átjárhatatlan, nem kell tehát attól tartani, hogy valamiféle új vasfüggöny ereszkedne le Tiszacsernyőnél. Csak arról van szó, hogy keleten jól őrzött, modern és biztonságos határa lesz Szlovákiának. Aki azonban ezt átlépi, attól már nem kérnek útlevelet egészen Portugáliáig.

És hogy miért csak 2006 végén lehetünk tagjai a schengeni egyezménynek? Egyebek mellett azért is, mert a schengeni információs rendszer második generációja is csak 2005 végén kezd el működni az Európai Unió tagállamaiban, ezt pedig egyéves próbaüzem követi majd. Rengeteg adatot kell betáplálnunk a közös uniós nyilvántartásba, és a szlovák határőröknek is át kell venniük az EU jelenlegi adatbázisát. Ezenkívül az unió külső határán működő berendezéseknek boldogulniuk kell például az ujjlenyomatok ellenőrzésével is, mert uniós tagállamként jobban kell őriznünk az ország keleti határát.

Persze az sem biztos, hogy automatikusan tagjai lehetünk a schengeni egyezménynek. Az „újonnan érkezőket”, vagyis a mostani tagjelölt államokat ugyanis alaposan megvizsgálják, eleget tesznek-e a schengeni biztonsági előírásoknak. Ha mindent rendben találnak az EU határvédelmi szakemberei, 2007-től valóban útlevél nélkül utazhatunk nyugatra.