Határon túli megemlékezések

Hozzátette: ha nem tudunk szolidárisak lenni egymással, és nem tudunk kezet nyújtani a másik magyarnak, akkor csak sodródunk iránytű nélkül erre–arra, vergődünk céltalanul a történelem markában. "Mi képesek vagyunk az összefogásra" - állapította meg Markó. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nemrég megállapodott, hogy az európai parlamenti választásokra közös listát indít a tulipán, vagyis az RMDSZ jele alatt - jelentette Garzó Ferenc, az MTI bukaresti tudósítója.

Erdély számos településén méltóságteljesen ünnepelték meg a romániai magyarok az 1848-49-es szabadságharc kezdetének 161. évfordulóját. Kolozsváron feszültebb légkörben rótta le kegyeletét a helyi magyarság a szabadságharc hőseinek emléke előtt, mert a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal nevű román szervezet a magyarok ünnepségével párhuzamosan utcai felvonulást rendezett a város központjában. Több száz rendőr biztosította az események zavartalan lebonyolítását, így incidensek nélkül zajlott le az 15-i ünnepség.

A székelyudvarhelyi megemlékezésen részt vett Gyenesei István önkormányzati miniszter is, aki megkoszorúzta a helyi Vasszékely szobrot és az agyagfalvai szoborcsoportot.

Nagyon változatos és gazdag volt az idén is Szlovákia magyarok lakta vidékein a megemlékezés az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének immár 161. évfordulójáról.

Szinte nem volt jelentősebb magyarok lakta település, ahol ne lett volna valamilyen rendezvény. "Lélekben minden magyart itt láttunk köreinkben, s mindenkivel együtt ünnepeltünk" - mondta az MTI tudósítójának, Kokes Jánosnak az ünnepségsorozat végén, vasárnap Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Szerinte az idei nemzeti ünnep üzenete az, hogy a szlovákiai magyarok a 21. század elején is a szülőföldjükön akarnak békében élni, ott akarják tovább vinni az egyetemes magyar történelem helyhez kötődő fonalát, s ezt az örökséget akarják átadni gyermekeiknek és unokáiknak is.

Ukrajnában a magyarok méltóképpen emlékeztek meg az évfordulóról, amelyet az idén beárnyékoltak a kárpátaljai magyar történelmi emlékjelek elleni támadások - jelentette Varga Béla, az MTI tudósítója.

A kárpátaljai március központi ünnepi rendezvényét Beregszászban tartották, ezúttal a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében. A Petőfi-emlékműnél összegyűlt tömeg előtt elmondott beszédében Bársony András kijevi magyar nagykövet az ungvári Petőfi-szobor vasárnapra virradóra történt meggyalázásának hatására eltért a protokoll által előírt kötelezettségétől. Kijelentette: nem tud érzelmek nélkül elmenni a történtek mellett, hiszen "néhány nap alatt nemzeti emlékhelyeink egész sorát szentségtelenítették meg". Lehet azt mondani, hogy ezt egy említésre sem méltó kisebbség tette, de akik elkövették, olyan országnak a polgárai, amely a többi között a mi segítségünket kéri ahhoz, hogy egyébként őszintének vélt európai céljai megvalósuljanak - tette hozzá.

A Kijevben ünneplő Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a rendezvényen felolvasott levelében üzent a kárpátaljai magyaroknak, hangsúlyozva: "nem szabad engednünk, hogy elvegyék a már megszerzett jogaikat, az anyanyelvű oktatásunkat".

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke ünnepi beszédében a többi között azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarok nem nacionalisták, nem mérnek kettős mércével történelmi kérdésekben. Erre egyébként nincs is szükségük - tette hozzá, mert van egy ezeréves történelmük.

A három vezető délvidéki magyar párt közös ünnepségén emlékeztek meg vasárnap a délvidéki magyarok Bácskossuthfalván (Stara Moravica) az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról - jelentette Fazekas László, az MTI belgrádi tudósítója.

A sok száz embert megmozgató eseményen az idén - hosszú évek óta először - nem volt hivatalos magyar vendég. Sólyom László köztársasági elnököt várták a három vajdasági Kossuth-szobor egyikének otthont adó észak-bácskai faluba, de miután az államfő elhalasztotta az ünnepséget követő, kétnaposra tervezett látogatását, s csak Bácskossuthfalvára ment volna el, a vendéglátó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége úgy döntött, hogy eltekint a meghívástól. Vasárnapi ünnepi beszédében is kitért erre Pásztor István, a VMSZ elnöke, s azt mondta, hogy pártja vezetésének nem volt más választása, mint a Sólyom-látogatás lemondása azok után, hogy belgrádi kifogások hatására az államfő elállt a hónapok óta tervezett, remélt vajdasági látogatásától, s most csak Bácskossuthfalvára és Szabadkára utazott volna néhány órára. Azért kellett a meghívástól elállni, mert ha nem ezt teszik, belenyugszanak az út szerb kifogások miatti lerövidítésébe, akkor azzal lényegében elfogadják, hogy Belgrád, a szerb politika szabja meg, mit tehetnek, s mit nem a vajdasági magyarok - tette hozzá.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a Sólyom Lászlónak Belgrádból és Bukarestből küldött, a vajdasági és romániai látogatástól eltanácsoló üzenetek kapcsán a magyar államfő meghurcolását emlegette, hozzátéve, hogy mint a köztársasági elnök székelyföldi, nyergestetői kopjafaállítása bizonyítja, ebben az ügyben mégis a magyarok győztek.