Haitin már több mint kétezer halálos áldozata van a bandaháborúknak

Genfi sajtótájékoztatóján Ravina Shamdasani, a szervezet szóvivője elmondta, hogy január 1-jétől augusztus 15-ig már körülbelül 2440 halottról és több mint 900 sebesültről tudni.

Figyelmeztetett arra is, hogy – vélhetően a bűnbandák tevékenységére válaszul – áprilistól sok lincselést is jelentettek az országból: több mint 350 olyan esetről tudni, amikor a feldühödött tömeg a maga módján igyekezett igazságot tenni. A meglincseltek közül 310-et azzal gyanúsítottak, hogy bűnbandákhoz tartoztak, több áldozat pedig a rendőrség soraiból került ki.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa – aki februárban látogatott Haitire – rámutatott arra is, hogy az erőszakcselekmények száma augusztusban drasztikusan emelkedett, és leszögezte: mindent meg kell tenni a haitiak emberi jogainak védelmében, és annak érdekében, hogy az országban élők szenvedését enyhítsék.

António Guterres ENSZ-főtitkár már júliusban nemzetközi erőt telepítését szorgalmazta Haitire a szigetországban elharapódzott erőszak megfékezésére a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

Haitin súlyos problémát jelent a bandaháborúk következtében elharapódzó erőszak. A bűnbandák a korábbi elnök, Jovenel Moise 2021-es meggyilkolása óta fokozatosan terjesztették ki hatalmukat a karibi szigetországban, és számos térség kikerült a központi kormány ellenőrzése alól.

Haiti gazdasága és közbiztonsága gyakorlatilag összeomlott, Port-au-Prince területének nagyjából kétharmadát bűnbandák ellenőrzik, a bandák és a rendőrség közötti összecsapások pedig mindennapossá váltak országszerte.