Győzködik a vonakodókat

A 70 ország részvételével rendezett értekezlet megnyitóján Kofi Annan ENSZ-főtitkár egyebek között arra emlékeztetette a résztvevőket, hogy a történelem egyik legszörnyűbb nélkülözését elszenvedő iraki lakosság segítséget vár tőlük az ország újjáépítéséhez, amely nem várhat az ideiglenes iraki kormány megalakításáig. Az ENSZ és a Világbank az iraki gazdaság 14 szegletét megvizsgálva nemrégiben úgy becsülte, hogy a következő négy évben 36 milliárd dollárra lenne szükség az újjáépítéshez. Az amerikai vezetésű iraki ideiglenes kormányzat pedig úgy vélte, hogy további 19,4 milliárd dollárt igényelne a világbanki jelentésben nem említett gazdasági ágak helyreállítása.

Kofi Annan és Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdán igyekezett elejét venni a madridi értekezlettel kapcsolatos túlzott várakozásoknak. Az adományozó országok ugyanis eddig csupán 2-3 milliárd dollár folyósítására tettek ígéretet a mellett a 20 milliárd dollár mellett, amelyet az USA az elkövetkező másfél évben az iraki újjáépítésre kíván fordítani. A madridi értekezlet megnyitásakor a színfalak mögött még javában folytak az erőfeszítések az adományok folyósításától vonakodó országok meggyőzésére, hogy nyúljanak mélyebben a zsebükbe. Az iraki háborút ellenző Franciaország, Németország és Oroszország például nem kíván az eddig ajánlotton túl további segélyt folyósítani.

Az adományozó értekezlettel párhuzamosan Madridban tegnap egynapos értekezletet is rendeztek mintegy 300 multinacionális és egyéb vállalat számára, amelyekkel az iraki helyzetet és a befektetési lehetőségeket ismertetik. Rodrigez Rato spanyol gazdasági miniszter egy interjúban azonban elismerte: a hangsúly jelenleg az adományozáson van, egyelőre csekély a magántőke iraki befektetési kedve.

A Reuters szerint az adományozók csak ma teszik meg hozzájárulási ajánlataikat. A korábbi bejelentések szerint Nagy-Britannia a 2006. márciuságig szóló időszakra 495 millió, az Európai Unió 235 millió dollárnak megfelelő összeget jelzett, Németország 100 millió eurónál nagyobb támogatást, Japán 1,5 milliárd dollárnyi segélyt, Spanyolország pedig – 2007-ig – összesen 300 millió dollárnyi gazdasági segítséget ígért. Svédország kilátásba helyezett segélyeinek összege megközelíti a 45 millió dollárt, míg a Világbank egyetértésre jutott 3 és 5 milliárd dollár közötti kölcsönről az elkövetkezendő öt év során. Kanada mintegy 220 millió dollárt ajánlott fel 2003-2008 között.

Chris Patten, az EB külkapcsolatokért felelős tagja úgy vélte, a morális szempont mellett két másik érv is szól a segítségnyújtás mellett. Egyrészt a támogatás hozzá fog járulni ahhoz, hogy Irakban felgyorsuljon a demokratikus és független rendszer megteremtéséhez vezető átmenet. Másrészt a Közel-Kelet stabilitásának előmozdítása is közös érdek. Utalt arra is, hogy a támogatás sikere attól függ, hogyan alakulnak a feltételek a helyszínen. E feltételek Irakban most nehezek, s a tapasztalat azt mutatja, hogy nincs értelme jelentős támogatási összegeket folyósítani, ha ezeket nem lehet hasznos célokra fordítani.

Az iraki keresztények alapvető szabadságjogainak biztosítását követelte a Vatikán a madridi konferencián. „A keresztények a legújabb háborúban sokat tettek emberiességi szempontból az országért – hangsúlyozta Paul Cordes kúriai érsek. Az átmeneti kormánynak és a többi érintett kormánynak biztosítania kell a keresztények számára a szabadságjogokat. Ez előfeltétele az ország további fejlődésének – vélte Cordes. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) az iraki biztonsági helyzet problémáira panaszkodott a konferencián. Az UNICEF-nek jelenleg nehéz bármiféle új vállalkozásba kezdenie, a legtöbb külföldi munkatárs elhagyta Irakot. A szervezet szóvivője borúlátóan nyilatkozott az oktatás gyors felújításával kapcsolatban. Bár az iskolákat elméletileg október elsejével megnyitották, az UNICEF értesülései szerint csupán a lányok felét küldik iskolába, ami nagyon alacsony arány.