Gesztusokat várnak a németek

Prága/Berlin. A cseh és a német államfő egybehangzó véleménye szerint meg kell akadályozni, hogy Prága és Berlin viszonyát elmérgesítsék a mindkét országban zajló választási kampányok során elhangzó kijelentések. Václav Havel és Johannes Rau Prágában hivatalos megbeszélést folytattak, amelynek középpontjában a cseh–német viszonyban keletkezett feszültség volt. A két politikus kifejezte meggyőződését, hogy a parlamenti választások elmúltával a feszültség is elmúlik, megnyugszanak a kedélyek, amelyeket az utóbbi hónapokban a Beneš-dekrétumok körüli vita borzolt fel. „Az utóbbi időben múltunk egyes időszakaival összefüggésben mindkét oldalon igen erős kijelentések hangzottak el” – mondta Havel, hozzátéve: nem szabad a csehek és a németek viszonyát a politikusok szóváltása alapján megítélni. Rau kijelentette, a politikusok nyilatkozatai „szorongást” váltottak ki belőle. Prága és Berlin viszonya januárban romlott meg, amikor Miloš Zeman cseh kormányfő hazaárulóknak és Hitler ötödik hadoszlopának minősítette a szudétanémeteket. Ezután Gerhard Schröder kancellár február 28-án lemondta március közepére tervezett hivatalos prágai látogatását.

Német kormánypárti vélemények szerint a kölcsönös „kis lépések” politikájával kellene megoldani a Beneš-dekrétumok körül kialakult vitát. Ez azt jelenti, hogy Prága hivatalosan elhatárolhatná magát a dekrétumoktól, míg ennek fejében pedig a szudétanémetek elállnának vagyoni követeléseiktől – nyilatkozta egy német rádiónak Petra Ernstberger (SPD) a cseh–német parlamenti csoport elnöke. Gerhard Schröder német kancellár úgy vélte, a Beneš-dekrétumok Csehországnak az Európai Unióba való belépésekor elveszítik érvényességüket, mert nincsenek összhangban az európai jogrenddel. „Az európai jogrend szerint a szudétanémetek kitelepítése (Csehszlovákiából) nem volt igazságos” – szögezte le a kancellár. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több német politikus is. Markus Meckel, az SPD külpolitikai szakértője úgy véli: ahogy jogi szempontból Németország számára elfogadhatatlan a müncheni egyezmény érvénytelenítése, úgy valószínűleg a csehek sem tudják teljes mértékben semmissé nyilvánítani a dekrétumokat.

A cseh lakosság 70 százaléka a II. világháború után kiadott, szudétanémetek és a magyarok Csehszlovákiából való elűzéséről rendelkező dekrétumok érvényben maradása mellett van. Ez derült ki egy országos felmérésből. Az SC and C társaság által készített felmérés szerint a megkérdezetteknek csupán négy százaléka volt azon a véleményen, hogy a sokat vitatott jogszabályokat érvényteleníteni kellene. Az emberek 26 százalékának nincs véleménye. A megkérdezettek 40 százaléka tart attól, hogy a szomszédos Németország túlságosan nagy befolyást próbál szerezni Csehországban. Korábban csak 20 százalék tartott a német befolyás kedvezőtlen hatásától.