Garanciákat kér Izrael

Jeruzsálem. A gázai zsidó települések kiürítése esetén Izrael szeretné, ha az amerikai kormány külön közleményben rögzítené, hogy „ezzel befejeződött az 1967 óta tartó izraeli megszállás”. Hasonló nyilatkozatot közölt az ENSZ a 2000. évi libanoni kivonulás után, így igazolva, hogy Izrael visszavonult határai mögé és Libanonnak nem lehetnek többé területi követelései Izraellel szemben. Az amerikaiak nyomást gyakorolnak Ariel Saron miniszterelnökre, hogy a gázaiakkal egy időben ciszjordániai zsidó települések kiürítését is helyezze kilátásba. Ezzel szemben Saron pártja, a Likud miniszterei és képviselői egyre nagyobb nyomást fejtenek ki, hogy ciszjordániai településeket egyáltalán ne számoljanak fel és Gázában sem az összest. A Likudon belül nézeteltérések vannak a kiürítendő települések sorsáról. Saul Mofaz védelmi miniszter javasolja, hogy szállítsanak Izraelbe minden elszállíthatót, a többit pedig robbantsák fel. Mások egy közös megállapodás alapján kiválasztott palesztin intézménynek adnák át a létesítményeket. Ugyanakkor tárgyalások folynak a Világbankkal is, hogy „vegye meg” a településeket, cserébe a jövendő hitelekért, amelyeket Izrael majd akkor vesz fel, amikor a végleges megállapodás keretében a palesztinok kártérítési igényeit kell majd kielégíteni. Szilvan Salom izraeli külügyminiszter kairói tárgyalásai során Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hajlandónak mutatkozott megsokszorozni az egyiptomi határőrök számát a gázai határon – de ehhez szükség lesz az izraeli– egyiptomi békeszerződés ama cikkelyének megváltoztatására, amely korlátozza az egyiptomi fegyveresek számát a térségben.

Valószínűleg holnap, az izraeli és a palesztin kormányfő kabinetfőnökeinek találkozóján dől el, hogy sor kerül-e a jövő héten Saron és Ahmed Korei régóta esedékes tárgyalásaira. (n, m)