„A lakosságcsere a szükséges szervezeti előkészítések gyors megtörténte ellenére csak 1947 áprilisában a dél-alföldi szlovákok és a mátyusföldi magyarok cseréjével kezdődött.
FÜTYÜLTEK A VAGYONI KÖLCSÖNÖSSÉGRE
szlovák áttelepülős után Magyarországon viszont mindössze 15 ezer hold föld és 4400 lakóház. (...)
A lakosságcsere során kialakult vagyoni különbözet rendezésére az 1949. július 25-én aláírt csorba-tói jegyzőkönyvben került sor. A jegyzőkönyvben a lakosságcseréből származó magyar követelést a csehszlovák kormány követeléseit (...) a felek azonos nagyságúnak tekintették, s kölcsönösen lemondtak azok kiegyenlítéséről.”
Szarka László: A szlovákiai magyarok kényszertelepítéseinek emlékezete 1945–1948.
1. megjegyzés: A vagyoni kártérítésről való lemondás esetében a magyar kormány alkotmányos mulasztást követett el, amelynek felülvizsgálata szükséges.
2. megjegyzés: A csorba-tói jegyzőkönyv XV. cikkének függelékében a szerződő felek egy külön vegyes bizottság megalapításában egyeztek meg. Ez a különleges bizottság 1950. június 29-én ült össze Pozsonyban, s az itt készült jegyzőkönyv 4. cikkének 2. bekezdésében az alábbit olvashatjuk: „A csorba-tói jegyzőkönyv XV. cikkének határozata nem vonatkozik azokra a személyekre, akik a csehszlovák 1945/33 dekrétum alapján elveszítették a csehszlovák állampolgárságukat és nem kapták meg a magyart.”
A jegyzőkönyv aláírásakor Magyarország azonosult a 33. számú Beneš-dekrétummal, sőt, 1964-ben a jegyzőkönyv, mint kormányhatározat megjelent a közlönyben is. (Soóky L.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.