FÜTYÜLTEK A VAGYONI KÖLCSÖNÖSSÉGRE

„A lakosságcsere a szükséges szervezeti előkészítések gyors megtörténte ellenére csak 1947 áprilisában a dél-alföldi szlovákok és a mátyusföldi magyarok cseréjével kezdődött. A magyar fél kezdettől fogva nagy súlyt helyezett a magyar szempontból előnytelen szerződés végrehajtása során a személyi és a vagyoni paritás betartására, így kívánván megelőzni azt a csehszlovák szándékot, hogy különböző eszközökkel a lakosságcserét a szlovákiai magyarság teljes felszámolására használja fel. A paritás megsértése elleni állandó magyar tiltakozások ellenére a vagyoni kölcsönösséget nem sikerült betartani: a lakosságcsere keretében szülőföldjét elhagyni kényszerülő 76 616 szlovákiai magyar kitelepített után összesen 16 ezer hold föld és 15 700 lakóház maradt, a 60 257

szlovák áttelepülős után Magyarországon viszont mindössze 15 ezer hold föld és 4400 lakóház. (...)

A lakosságcsere során kialakult vagyoni különbözet rendezésére az 1949. július 25-én aláírt csorba-tói jegyzőkönyvben került sor. A jegyzőkönyvben a lakosságcseréből származó magyar követelést a csehszlovák kormány követeléseit (...) a felek azonos nagyságúnak tekintették, s kölcsönösen lemondtak azok kiegyenlítéséről.”

Szarka László: A szlovákiai magyarok kényszertelepítéseinek emlékezete 1945–1948.

1. megjegyzés: A vagyoni kártérítésről való lemondás esetében a magyar kormány alkotmányos mulasztást követett el, amelynek felülvizsgálata szükséges.

2. megjegyzés: A csorba-tói jegyzőkönyv XV. cikkének függelékében a szerződő felek egy külön vegyes bizottság megalapításában egyeztek meg. Ez a különleges bizottság 1950. június 29-én ült össze Pozsonyban, s az itt készült jegyzőkönyv 4. cikkének 2. bekezdésében az alábbit olvashatjuk: „A csorba-tói jegyzőkönyv XV. cikkének határozata nem vonatkozik azokra a személyekre, akik a csehszlovák 1945/33 dekrétum alapján elveszítették a csehszlovák állampolgárságukat és nem kapták meg a magyart.”

A jegyzőkönyv aláírásakor Magyarország azonosult a 33. számú Beneš-dekrétummal, sőt, 1964-ben a jegyzőkönyv, mint kormányhatározat megjelent a közlönyben is. (Soóky L.)