<p>A kohéziós támogatásokat nem arra találták ki, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradását segítsék, tette világossá egy keddi ítélet - írja az Index <a href="http://index.hu/kulfold/eurologus/2016/05/12/az_eu_torvenyszeke_adott_e… rovata</a>.</p>
Fújhatják a nemzetiségi kisebbségek az EU-s kohéziós támogatásokat
Az EU Törvényszéke egy keddi határozatában a "nemzetállamok Európája" nézetet öntötte hivatalos formába, amikor kimondta, hogy nem vehető nyilvántartásba olyan európai polgári kezdeményezés, amely a nemzeti kisebbségek által lakott földrajzi területek fejlődésének előmozdítására irányul. Az ítélet leszögezte, hogy a kohéziós támogatásokat a gazdasági fejlődésben lemaradt területek fölzárkóztására találták ki, és a nemzeti kisebbségek által lakott régiók nem feltétlenül ilyenek.
Kérés: figyeljen jobban az EU a kisebbségekre
Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila 2013 júniusában indított polgári kezdeményezést, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti kisebbségi területeket, vagyis „azokat a földrajzi régiókat, amelyeket etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól” - idézi az Eurológus.
A kezdeményezés szerint ugyanis a nemzeti kisebbségi régiók nem szükségszerűen alkotnak olyan közigazgatási egységet, amely jogosult arra, hogy részesüljön e politika alapjaiból, forrásaiból és programjaiból. Például a szlovákiai magyar kisebbség legalább három különböző uniós fejlesztési régióban szóródik szét.
Az Európai Bizottság visszadobta a kezdeményezést azon az alapon, hogy nyilvánvalóan nem tartozik a hatáskörébe e tárgyban jogi aktus elfogadására javaslatot tenni. Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila az EU Törvényszékén támadták meg ezt a döntést.
Keddi ítéletükben a bírák az Európai Bizottságnak adtak igazat. „A »régió« fogalmát a tagállamokban fennálló politikai, közigazgatási és intézményi helyzetet tiszteletben tartva kell meghatározni. Következésképpen az Unió nem fogadhat el olyan jogi aktust, amely – a kezdeményezésben javasolthoz hasonlóan – úgy kívánja meghatározni a nemzeti kisebbségi régiókat, hogy nem veszi figyelembe e helyzetet.” Nem lehet tehát újrarajzolni az uniós fejlesztési régiókat azért, mert nem kezelik összetartozónak a nemzeti kisebbségeket.
A kohéziós pénzek más célra kellenek
A Törvényszék arra is rámutatott, hogy e régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőinek fennmaradása nem olyan cél, amely igazolhatná az Unió kohéziós politikája keretében valamely jogi aktusnak az elfogadását. „E politika ugyanis az Unió egésze harmonikus fejlődésének előmozdítására, és különösen az egyes régióit sújtó súlyos és állandó demográfiai hátrányok csökkentésére irányul. ”
Azonban Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila nem bizonyították, hogy általánosan véve a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői ilyen hátránynak volnának tekinthetők, így e régiók hátrányos helyzetben volnának az őket körülvevő régiókhoz képest” – írták közleményükben.
A Törvényszék határozata ellen két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani az EU Bíróságához.
Kérés: figyeljen jobban az EU a kisebbségekre
Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila 2013 júniusában indított polgári kezdeményezést, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti kisebbségi területeket, vagyis „azokat a földrajzi régiókat, amelyeket etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól” - idézi az Eurológus.
A kezdeményezés szerint ugyanis a nemzeti kisebbségi régiók nem szükségszerűen alkotnak olyan közigazgatási egységet, amely jogosult arra, hogy részesüljön e politika alapjaiból, forrásaiból és programjaiból. Például a szlovákiai magyar kisebbség legalább három különböző uniós fejlesztési régióban szóródik szét.
Az Európai Bizottság visszadobta a kezdeményezést azon az alapon, hogy nyilvánvalóan nem tartozik a hatáskörébe e tárgyban jogi aktus elfogadására javaslatot tenni. Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila az EU Törvényszékén támadták meg ezt a döntést.
Keddi ítéletükben a bírák az Európai Bizottságnak adtak igazat. „A »régió« fogalmát a tagállamokban fennálló politikai, közigazgatási és intézményi helyzetet tiszteletben tartva kell meghatározni. Következésképpen az Unió nem fogadhat el olyan jogi aktust, amely – a kezdeményezésben javasolthoz hasonlóan – úgy kívánja meghatározni a nemzeti kisebbségi régiókat, hogy nem veszi figyelembe e helyzetet.” Nem lehet tehát újrarajzolni az uniós fejlesztési régiókat azért, mert nem kezelik összetartozónak a nemzeti kisebbségeket.
A kohéziós pénzek más célra kellenek
A Törvényszék arra is rámutatott, hogy e régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőinek fennmaradása nem olyan cél, amely igazolhatná az Unió kohéziós politikája keretében valamely jogi aktusnak az elfogadását. „E politika ugyanis az Unió egésze harmonikus fejlődésének előmozdítására, és különösen az egyes régióit sújtó súlyos és állandó demográfiai hátrányok csökkentésére irányul. ”
Azonban Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila nem bizonyították, hogy általánosan véve a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői ilyen hátránynak volnának tekinthetők, így e régiók hátrányos helyzetben volnának az őket körülvevő régiókhoz képest” – írták közleményükben.
A Törvényszék határozata ellen két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani az EU Bíróságához.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.