Független Baszkföldet akarnak

A baszkok, akiknek nyelve sem a spanyolhoz, sem a franciához nem hasonlítható, kisebbségként Spanyolországban, a Biscayai-öböl mentén és – sokkal kisebb részben – Dél-Franciaországban élnek. Számuk az 1991. évi népszámlálás idején 660 ezer volt. A Franco-rendszer kegyetlenül elnyomta őket. 1959-ben kezdtek illegálisan szervezkedni szabadságuk, függetlenségük kivívása érdekében. Mozgalmuk ekkor vette fel a Baszk Haza és Szabadság (Euskadi ta Askatasuna – ETA) nevet. A politikainak indult mozgalom később erőszakos eszközökhöz nyúlt, merényletek százait követték el. Többek között ennek az Euskadi, vagyis a Baszkföld függetlenségéért harcoló szervezetnek az emberi tették el láb alól Franco diktátor kijelölt utódját, Luis Carrero Blanco tengernagyot. Franco halála után, amikor Spanyolországban kialakult a mai demokratikus hatalom, Baszkföld viszonylag széleskörű autonómiát kapott, autonóm kormánnyal az élén. A baszk nemzeti mozgalmak többsége ezen belül igyekezett munkálkodni, jogaikat szélesíteni. Az ETA ún. katonai szárnya azonban megmaradt a teljes függetlenség követelésénél, a terror útján. Tevékenységét géppisztolyos, de főként robbantásos merényletek sora jellemezte. A spanyol kormány a betiltott Batasuna baszk radikális pártot az ETA politikai szárnyának tartja, a feltételezést a párt tagadja. A Batasuna a szavazatok 10 százalékát nyerte el a baszk parlamenti választáson 2001 májusában. Noha tavaly novemberben a spanyol rendőrség letartóztatta az ETA 12 vezetőjét, az ETA még mindig rendelkezik emberi és gazdasági tartalékokkal, és némi lakossági támogatással is. (kul mti)