Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán bejelentette, hogy átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, és megígérte, hogy a lehető legnagyobb szigorral lépnek fel a közép-ázsiai köztársaságban több mint egy évtizede legsúlyosabb zavargások visszaszorítására.
Forrong Kazahsztán a drága autógáz miatt
A televízióban mondott beszédében Tokajev közölte, hogy a rendvédelmi erők tagjai között vannak sebesültek. Tokajev elnök és csapata egyelőre fut az események után, gyakorlatilag kicsúszott a kezükből az irányítás. Nem segített az sem, hogy az államfő szerda reggel elfogadta a kormányfő és a teljes kormány lemondását.
Még szerda délután is folytatódtak a zavargások Kazahsztán nagyvárosainak jelentős részében. Almatiban, Aktobéban, Aktauban, Atirauban és számos más településen több ezres tömeg van az utcákon, összecsapások zajlanak a rendőrökkel, néhol vízágyúkat és gumilövedékeket is bevetettek. Éles fegyverekkel az eddigi hírek szerint még nem lőttek. Az ország legnagyobb városában, a másfél milliós Almatiban tűnik a legélesebbnek a helyzet, itt a tüntetők megostromolták a polgármesteri hivatalt, egy időre be is vették azt. A hivatal munkatársait evakuálták a hatóságok, az épületet körülvette a hadsereg.
A kazah tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. Márpedig az ottani gépkocsik mintegy 80 százaléka LPG-t használ, aminek ára néhány hét alatt megháromszorozódott. A zavargások átterjedtek az ország számos városára és a vidéki településekre is. A tüntetők követeltek mindent, ami eszükbe jutott, az élelmiszerárak csökkentésétől a hiteltartozások elengedésén át az általános béremelésig. Emellett eljutottak az „Öreg, takarodj!"” szlogen skandálásáig, ami egyértelmű szóbeli támadás személyesen Nurszultan Nazarbajev és az általa felépített rendszer ellen. A 81 éves Nazarbajev 1984-ben lett a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, 1989-ben a Kazah Kommunista Párt első titkárává nevezték ki, 1991-ben a függetlenedő köztársaság elnökévé választották. Ezt a pozícióját különböző alkotmánymódosításokkal és szabadnak aligha nevezhető választásokkal 2019 márciusáig megőrizte, mialatt autoriter államot és lényegében egypártrendszert épített ki. (MTI, 444, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.