Főleg a fiatalok látják kárát a szociális elszigeteltségnek

Valósággá vált a korábbi feltételezés, hogy a koronavírusjárvány miatt romlani fog a lakosság lelki egészségének állapota.

A pszichiátriai diagnózisok listáját a depresszió vezeti, ezt a szorongásos tünetek, a pánik, a kiégési szindróma követi, s megnőtt az alkohol- és egyéb tudatmódosító szertől való függőség is.

Kiderült az is, hogy egyre több gyerek szed gyógyszert lelki zavar ellen. „Míg 2019-ben az egyik egészségbiztosító ügyfeleinek csaknem 3 000 csomag ilyen gyógyszert írtak fel gyerekeknek, tavaly már 1000-rel többet” – mondta dr. Ingrid Dúbravová, s felhívta a szülők figyelmét, hogy figyeljenek oda gyermekük viselkedésére, s ha valami rendkívülit tapasztalnak, ne becsüljék le, kérjenek segítséget.

Napjainkban a pszichiátriai betegségek többségét ambulánsan, nem pedig kórházban kezelik. 2019-hez viszonyítva tavaly 28 százalékkal több volt a pszichiátriai kivizsgálás, de a pandémia miatt – érthető módon – kórházba kevesebben kerültek, mint korábban. A „régi” lelki betegeken kívül sok új páciens volt kénytelen szakorvoshoz fordulni, mert a szociális elszigeteltség heves szívdobogást, depressziót, félelmet váltott ki, vagy pedig azért, mert elveszítették hozzátartozójukat vagy munkájukat.

Mindenkinek szüksége van társas kapcsolatokra

A bezártságot a fiatalok, a főiskolások, a harminc- és ötvenévesek viselték a legnehezebben. Az idősebb, kevésbé aktív népességnek nem ártottak annyira a járványügyi intézkedések. „A közösségi kapcsolatok leszűkülése a fiatalok esetében azt váltotta ki, hogy a közösségi oldalakon kívül képtelenek megmutatkozni. Ennek később az lehet a következménye, hogy párkapcsolatot is nehezebben fognak tudni létesíteni” – vélekedett dr. Denisa Meszárosová pszichiáter. Persze ez nem vonatkozik mindenkire egyformán. Minden attól függ, hogy milyen beállítottságú az ember, milyen a szociális és a gazdagsági háttere. Dr. Barbora Kuchárová pszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális elszigeteltség okozta állapotot nagyon leegyszerűsítjük, nem fejezzük ki pontosan a lényeget. „Ennek a jelenségnek vannak súlyos formái is. Itt van például az online tér, s többségünk nem ágyban fekvő, és nincs börtönben. Nézőpont kérdése, mennyire engedem meg, hogy hasson rám az elszigeteltség. Ha szenvedésként fogom fel, akkor nagy valószínűséggel az is lesz” – állítja a szakember, aki az Európa Tanácsban a drogfogyasztás kérdéseivel foglalkozik.

Szerinte az emberiség már súlyosabb időket is megélt. Fegyveres konfliktusokban és egyéb nehéz helyzetekben is mindig megtalálta a módját annak, hogyan legyen úrrá a helyzeten. „A lelki gyötrelmek hozzátartoznak az élethez, és reményt keltő, hogy a találékony ember mindig megtalálja a módját annak, hogyan kompenzálja a hiányzó nyugalmat azzal, amiből felesleg van” – tette hozzá dr. Barbora Kuchárová.

Bár a pszichiátriai rendelőkben mostanság a korábbiaknál többen vannak, Szlovákiában még mindig ferde szemmel néznek arra, aki pszichiáterhez megy. Sok esetben segítenek a szociális dolgozók vagy az ingyenes segélyvonalak, de a beteget például az általános orvos is a megfelelő helyre tudja irányítani. A pszichiáter szerint mielőbb orvoshoz kellene fordulnia annak, aki szorong, aki nem tud semminek sem örülni, aki a korábbiaknál kevesebbet bír dolgozni, nem érdekli őt semmi, és fejfájásra, étvágytalanságra és emésztési zavarokra panaszkodik.

A pandémia és a függőség

Most még nem lehet pontosan megmondani, hogy a pandémia hogyan hatott a különböző függőségekre. Bár az emberek egy része megváltoztatta életmódját, például többet sportol, de ezzel párhuzamosan több lett az alkohollal összefüggő családi erőszak. Azoknál, akik a pandémia előtt is elszigetelten éltek, felerősödhetett az alkohol- vagy nikotinfüggőség.

„Az alkohol és a cigaretta sokaknak kellemes kikapcsolódást jelent. Az első hullámban az emberek megijedtek, és a feszültséget alkohollal oldották” – mondta dr. Ľubomír Okruhlica drogszakértő. Felhívta a figyelmet: ha valaki fél e problémájával orvoshoz fordulni, mert attól tart, hogy az ismerősei megtudják, első körben az ingyenes segélyvonalak valamelyikét is felhívhatja. Itt is segítséget kap az, akinek lelki zavarai vannak, vagy nem tud megszabadulni a függőségtől.

Egy év elteltével még nem egészen világos, hogyan hatott a pandémia az alkohol- és a kábítószer-fogyasztásra, valamint a dohányzásra. dr. Ľubomír Okruhlica azt mondta, hogy a statisztikák szerint csökkent a sör és a bor fogyasztása, de az emberek több tömény alkoholt isznak. A megszorító intézkedések miatt kábítószerhez is nehezebb hozzájutni.

(kovács)