Fogatlanná válik az unió

A két ország belépését az EU-tagállamok azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a bel- és igazságügyi területen az EB félévente áttekinti az elért eredményeket. Három éven belül aztán javasolhatja a csatlakozási szerződés ún. védőzáradékának életbe léptetését, amely a teljes jogú tagság bizonyos elemeitől átmenetileg megfoszthatja azt az országot, amely nem tesz eleget az elvárásoknak. Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos elismerte, az EB egyelőre nem tudott dönteni sem szankciók bevezetéséről, sem arról, hogy tovább már nem fenyegetik büntetőintézkedések Bukarestet és Szófiát.

Minden marad a régiben

A bécsi Die Presse ennek kapcsán azt írta, fogatlanná válik az EU, ha nem szankcionálja a késlekedőket. Az EB ismét megmutatta, az unióban semmi sincs rögzítve, minden nyitva áll a kétes kompromisszumok előtt. Ami nem éppen jó ajánlólevél az amúgy is szkeptikus EU-polgárok szemében.

Egyébként a bolgár liberális sajtónak sem tetszett ez az országjelentés. A Szega kommentárja rámutatott: „Két év alatt négy jelentést kaptunk kézhez, mindegyikben ugyanazok a megállapítások szerepelnek. (...) Azután következik egy szigorúnak szánt figyelmeztetés: vigyázzatok, átlátunk rajtatok! És mi jön ezután? Bulgária újabb hat hónapot kap arra, hogy megjavuljon.” A lap szerint Bulgária krónikus problémája abban rejlik, hogy a brüsszeli ajánlásoknak csak papíron tesz eleget. Az ország számos új törvényt fogad el, ám eszében sincs, hogy azokat az alvilág hatalmasai és a hatalom legfelső szintjén lévők ellen is alkalmazza. Igazolja ezt az a hatalmas korrupciós botrány is, amelybe júniusban belebukott a gazdasági miniszter és az országos nyomozó hatóság vezetője.

Lustaság, baksisrendszer

Romániát úgyszintén főleg az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén marasztalta el az országjelentés. E két terület már Románia felvétele előtt is Brüsszel kifogásainak a gyújtópontjában állt, ám Bukarest végül úgy nyert bebocsátást az unióba, hogy a fenti kérdésekben nem tudott érdemi előrelépést felmutatni. Romániában hagyomány, hogy az ország állapotáért, a problémákért a „fanarióta” örökséget teszik felelőssé, utalva az oszmán uralom idején a Duna menti fejedelemségek (Havasalföld és Moldva) trónjára ültetett görög uralkodókra. Ők Sztambul Fanar negyedéből származtak. Onnan hozták azokat a „levantei” tulajdonságokat, amelyek közkeletű vélekedés szerint ma is kínozzák Romániát: lustaság, baksisrendszer, korrupció, nemtörődömség.

A fanarióta örökség szívósságát jól mutatja a Transparency International évente közzétett felmérése az egyes országok közéletének és gazdaságának korruptságáról. A 163 országot felölelő jegyzék végén tavaly Haiti kullogott 1,8 értékkel (az abszolút korruptságot 1-es, a korrupciómentes közéletet 10-es jegy mutatja). Románia 3,1 pontot kapott; ezzel a rangsorban a 84. helyre került olyan harmadik világbeli országok társaságában, mint Algéria, Madagaszkár, Mauritánia, Panama és Sri Lanka. A felmérés tavaly készült, s megfigyelők szerint azóta a helyzet valószínűleg rosszabbodott.

ĺgy véli az unió bukaresti képviselője is. A Handelsblattnak nyilatkozva Onno Simons kertelés nélkül kimondta: a határozott és energikus igazságügy-miniszter, Monica Macovei leváltása óta lankadást tapasztal a korrupció elleni harcban. Macovei utóda, a márciusban kinevezett Tudor Chiuariu valójában arra törekszik, hogy személycserék révén meggyengítse a korrupció visszaszorításáért felelős hivatalt. Ennek jeleként akták tűnnek el, a magas rangú politikusok viselt dolgait firtató nyomozási eljárások pedig a végtelenségig elhúzódnak. Bukarestben dolgozó külföldi diplomaták egybehangzóan úgy vélik, az EU-csatlakozás óta egyfajta laissez-faire magatartás lett úrrá Románián. Ennek jeleként értékelik megfigyelők a csődtörvény körüli furcsaságokat. A parlament e jogszabályt még az EU-belépés előtt fogadta el azzal a céllal, hogy átláthatóvá tegye a felszámolási eljárásokat. Ám nemrég a kormány sürgősségi rendelettel kiemelt a törvény hatálya alól 28 állami nagyvállalatot – azokat, amelyeknek az élén kétes hírű gazdasági mogulok állnak. Problémák vannak továbbá a román közigazgatási reformmal, az állatorvosi szolgálat korszerűsítésével, az uniós támogatások fogadására való felkészüléssel is. Történt persze előrelépés is. A parlament elfogadta az integritási ügynökség létrehozását célzó törvényt. Ennek lenne a feladata a politikusok vagyoni helyzetének a megvizsgálása. Hogy mennyire hatékonyan teszi a dolgát az ügynökség, az még a jövő titka. Az EB-nek az a véleménye, hogy Bukarest még hosszú ideig az EU szigorú felügyelete alatt fog állni.

A reformok lefékeződése részben a kormány gyengeségéből fakad. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök mögött csupán két párt áll: saját nemzeti liberálisai, valamint az RMDSZ. Traian Basescu elnök mindent elkövet annak érdekében, hogy a kormányt más összetételű koalícióval váltsa fel, illetve rendkívüli választásokat írhasson ki. A nép szemében Basescu a nagy reformer, ám politikai stílusa egyre inkább tekintélyelvű, populista és parlamentellenes vonásokat ölt.

Elmaradt az elitváltás

A változások lassúságának mélyebb oka abban gyökerezik, hogy a Ceausescu-diktatúra bukása után elmaradt az elitváltás. A mai politikai és gazdasági vezető réteg csaknem valamennyi tagja a régi kommunista nomenklatúrából származik. A romániai elit soraiban szép számmal vannak egykori munkatársai a hírhedt kommunista titkosrendőrségnek (Securitate) is. Márpedig ennek a csoportnak semmilyen érdeke nem fűződik a jogállami reformokhoz. Christian Parvulescu politológus szerint csak a következő vagy az utána jövő nemzedék lesz képes Románia demokratikus és jogállami megújítására. Egyértelmű: Bulgária és Románia befogadása az EU-ba elsősorban politikai döntés volt, úgymond a Balkán stabilitását volt hivatott szolgálni. A csatlakozásra való érettség más lapra tartozik. (MTI, ú)