Finnország és Svédország visszautasította az esetleges NATO-csatlakozásukra vonatkozó orosz figyelmeztetést

Az orosz külügyminisztérium pénteken aggodalmát fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és egyes szövetségesei állítólag azon fáradoznak, hogy „belerántsák” Helsinkit és Stockholmot az észak-atlanti szövetségbe. Az orosz tárca szerint Moszkva megtorló lépéseket lenne kénytelen hozni ez esetben.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter szombaton reagálva úgy fogalmazott, hogy „mindezt már hallottuk korábban is”. „Nem gondoljuk, hogy ez katonai fenyegetést jelentene” – tette hozzá a YLE finn közszolgálati televíziónak nyilatkozva.

„Amennyiben Finnország a NATO külső határa lenne, ez azt jelentené, hogy Oroszország minden bizonnyal számolna ezzel saját védelmi terveiben. Ebben nincs semmi meglepő” – közölte.

Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, amely a leghosszabb az Európai Unió tagállamai közül.

Sauli Niinisto finn államfő hasonlóan nyilatkozott, még pénteken. Szerinte sem tartalmaz a moszkvai bejelentés katonai fenyegetést, inkább közli, hogy milyen ellenlépéseket tenne Oroszország Finnország NATO-csatlakozása esetén. Az államfő emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is hasonló hangot ütött meg a kérdésben 2016-os finnországi látogatásakor.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, oldalán Micael Bydénnel, a svéd vezérkari főnökkel, sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa NATO-csatlakozásáról egyedül Svédország hivatott dönteni.

„Szeretném rendkívül világosan kifejezni magam. Svédország önállóan és függetlenül dönt saját biztonságpolitikájáról” – hangsúlyozta Andersson.

Nyilvánvaló, hogy amennyiben Finnország és Svédország csatlakozna a NATO-hoz, amely elsődlegesen katonai szervezet, az komoly katonai-politikai következményekkel és az Oroszországi Föderáció megtorló intézkedéseivel járna” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken. Zaharova hangsúlyozta, hogy minden állam szuverén joga dönteni saját biztonságának szavatolásáról, ugyanakkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai megerősítették azt az alapelvet, hogy egy állam biztonsága nem mehet a másik rovására.

„Finnország katonai semlegessége fontos hozzájáruló tényezője a stabilitásnak és biztonságnak Észak-Európában, illetve az egész európai kontinensen” – mondta Zaharova. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni a NATO és bizonyos tagjai, jelesül az Egyesült Államok azon igyekezetét, hogy belerángassa Finnországot és Svédországot a szövetségbe” – tette hozzá az orosz külügyi szóvivő, utalva az északi térségekben zajló NATO-hadgyakorlatokra.

Bár Finnország és Svédország nem NATO-tagok, szorosan együttműködnek a szervezettel, egyebek között engedik, hogy NATO-csapatok gyakorlatozzanak területükön. Helsinki és Stockholm ezenfelül erősítette bilaterális védelmi kapcsolatait Washingtonnal, Londonnal és a NATO-tag Norvégiával. Noha nem NATO-tagok, de Svédország és Finnország képviselőit meghívták a NATO pénteki brüsszeli tanácskozására.