Finn prioritások: a Balkán és Oroszország

Helsinki. Finnország azt szeretné, ha az Európai Unió tagállamai az általa elnökölt uniós félév lezárultáig megegyezésre jutnának a közösség további bővítésének kérdésében.

Matti Vanhanen miniszterelnök a szombaton kezdődő finn európai tanácsi elnökség prioritásait ismertetve hangsúlyozta: „Az Európai Tanács úgy döntött, hogy 2006 decemberében, a finn elnökség végén minden oldalról megvitatja a jövőbeli bővítések kérdéskörét. Finnország célja, hogy addigra új konszenzust találjunk.” Szerinte az új jelölt országokat nem szabad újabb felvételi követelményekkel szembesíteni. Mint ismeretes, az EU több tagállama is – köztük Franciaország – amellett kardoskodik, hogy Románia és Bulgária már eldöntött felvétele után a további bővítést az EU befogadóképességétől kellene függővé tenni. Az Európai Tanács a tervek szerint még idén jelentést készít a közösség ezen képességéről. A szándék az, hogy megállapítsák a jövőbeli csatlakozási feltételek objektív pénzügyi, gazdasági és intézményi alapjait.

Vanhanen a bővítéssel kapcsolatban szólt arról, hogy Finnország szorgalmazni fogja a tárgyalások előmozdítását a jelölt Törökországgal, Horvátországgal, továbbá Macedóniával és a többi nyugat-balkáni országgal. „A török és a horvát csatlakozási tárgyalások és a Nyugat-Balkán helyzete sok elfoglaltságot biztosít majd nekünk az elnökség idejére.”

A másik prioritás: Vanhanen kifejtette, Finnország iparkodni fog, hogy javuljon az EU és Oroszország közötti viszony. „Célunk, hogy Oroszország még inkább kötelezze el magát az Európával való együttműködés mellett.” A finn kormányfő rámutatott: az EU–orosz viszonynak nem szabad a kereskedelemre és az energiaügyi kérdésekre korlátozódnia, hanem szélesebb alapokra kell helyezni, egyaránt érvényesítve az európai értékeket és a globális érdekeket. (A skandináv országnak egyébként mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.)