Ferenc pápa Putyin szavaival bírálta a nyugati beavatkozást Afganisztánban

"Véget kell vetni annak a felelőtlen gyakorlatnak, hogy kívülről avatkozzanak be más országok ügyeibe, hogy aztán az ott élő népek hagyományait figyelmen kívül hagyva építsenek demokráciát" - szögezte le Ferenc pápa a múlt héten a Vatikánban felvett interjúban, hozzátéve, hogy Merkelt idézte, akit egyúttal az egyik legnagyszerűbb vezetőnek nevezett.

Elemzők azonnal rámutattak arra, hogy a spanyol fordításban elhangzott idézet valójában Vlagyimir Putyin orosz elnöktől származik, aki augusztus 20-i, Merkellel tartott moszkvai egyeztetésén adott hangot e véleményének.

Putyin akkor - anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna - sürgette, hogy vessenek véget az "idegen értékek erőltetése felelőtlen politikájának", valamint annak, hogy "más országokban külföldi modellek szerint próbálják felépíteni a demokráciát" anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi történelmi, vallási és nemzeti sajátosságokat.

Merkel egyébként a maga részéről arra kérte Moszkvát, járjon közben a táliboknál azon afgánok kimenekítése érdekében, akik együttműködtek a német erőkkel. Bár a kancellár elismerte, nem sikerült Afganisztánban megvalósítaniuk mindent, amit szerettek volna, sietett leszögezni, hogy afgán lányok milliói örültek, hogy oktatáshoz jutottak.

Ferenc pápa az interjúban felszólította a hívőket, hogy imádkozzanak Afganisztánért, valamint böjtre és bűnbánatra buzdított.

Szólt a pápa Kínáról is, és védelmébe vette a Vatikán és Peking egyeztetését a kínai katolikus püspökök kinevezéséről. Úgy   fogalmazott: a semmiféle párbeszédnél még egy kényelmetlen párbeszéd is jobb.

"Kína nem könnyű eset, de meggyőződésem, hogy nem szabad feladni a dialógust" - szögezte le.

Kína és a Vatikán 1951-ben szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait egymással, mivel a Vatikán - az utolsó európai államként - független államként ismeri el a Peking által "sajátjának" tartott Tajvant. Becslések szerint Kínában 10-12 millió katolikus hívő élhet, akik közül sokan titokban gyakorolják vallásukat, üldöztetéstől tartva.

Az egyházfő az interjúban először válaszolt az egészségét firtató kérdésekre azóta, hogy július elején vastagbélszűkület miatt műtétet hajtottak végre rajta. Elmondta, hogy bár még mindig gyógyszeres kezelés alatt áll, az étkezése gyakorlatilag helyreállt.

Szeptember 12-től 15-ig tartó magyarországi és szlovákiai látogatásával kapcsolatban úgy vélte, minden bizonnyal feszített programja lesz, és hozzátette, szeretne további európai országokba is ellátogatni, példaként említve Ciprust, Görögországot és Máltát.

Bejelentette azt is, hogy várhatóan felszólal majd a novemberben Glasgow-ban, az ENSZ égisze alatt tartandó klímavédelmi konferencián is.