Ferenc pápa felvenné a katekizmusba az atomfegyverek birtoklásának erkölcstelenségét

A katolikus egyház feje vasárnap az atomfegyverek leszereléséért emelte fel szavát két japán városban, Hirosimában és Nagaszakiban, amelyek ellen a második világháború végén az Egyesült Államok atomfegyvert vetett be. Védhetetlenül perverznek és erkölcstelennek nevezte az atomfegyverek birtoklását, bevetésüket pedig az emberiség és a természet elleni bűncselekménynek.

Keddi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy hirosimai beszédét hivatalos egyházi tannak tekinti. "Ennek be kell épülnie a katolikus egyház katekizmusába" - hangsúlyozta. Nemcsak az atomfegyverek használatát, de a birtoklását is erkölcstelennek kell tekinteni, mert "baleset, vagy egy eszelős megsemmisítheti az emberiséget" - mondta.

Ferenc pápa első alkalommal 2017-ben utasította el az elrettentés doktrínáját egy vatikáni konferencia alkalmával. Az irányváltás a Vatikán három évtizedes politikájának vetett véget, amely hallgatólagosan elfogadja a nukleáris arzenálok létét. 1982-ben Szent II. János Pál pápa még úgy fogalmazott, hogy az elrettentés doktrínája átmenetileg elfogadható, amíg az az ellenőrizhető, kölcsönös nukleáris leszerelés felé vezet. A következő években azonban a Szentszék fegyverzetellenőrzési megállapodások összeomlásával, illetve új nukleáris hatalmak felemelkedésével volt kénytelen szembesülni.

A katolikus egyházfő a nukleáris energiával kapcsolatban is kifejtette személyes véleményét. Mint mondta, elutasítja ennek az erőforrásnak a használatát, amíg a tudósok "teljes biztonsággal" ki nem tudják zárni, hogy balesetek, természeti katasztrófák, illetve "őrültek" képesek legyenek megsemmisíteni az emberiséget és környezetünket radioaktív szennyezéssel. "Személyes véleményem, hogy nem használnék nukleáris energiát, amíg használata nem teljességgel biztonságos" - mondta.

Ferenc pápa szót ejtett arról is, hogy a Vatikán korrupcióval is kénytelen megbirkózni, ugyanakkor leszögezte: a problémát felismerték és kezelték. A pápa egy vatikáni vizsgálatra utalt, amelyet a Péterfillér pápai segélyalapnál folytattak egy London belvárosában található luxusingatlan megvásárlásával kapcsolatos állítólagos pénzügyi visszaélés miatt. "Ami történt, megtörtént: egy botrány. Olyan dolgokat tettek, amelyek nem tűnnek szabályosnak" - mondta. Hozzátette: az ügy miatt hivatalából felfüggesztett öt vatikáni tisztségviselőt egy hónapon belül kihallgatják. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottak esetében él az ártatlanság vélelme, mert az még önmagában nem bűncselekmény, hogy pénzt fektettek be ingatlanokba. Rávilágított: egy jó közigazgatás észszerűen - biztosan és erkölcsileg igazolható módon - fekteti be a pénzt, ingatlanokat vesz és ad bérbe.

"Világos, hogy van korrupció. A kihallgatás fényt derít arra, hogy az érintettek bűnösök-e vagy sem. Visszás, nem éppen kellemes, hogy ilyesmi a Vatikánban megeshetett" - fűzte hozzá.

A botrány miatt kényszerült távozni hivatalából a pápai állam biztonsági szolgálatát vezető Domenico Giani, és René Brülhart, a vatikáni központi bank szerepét betöltő pénzügyi információs felügyelet (Aif) elnöke. Brülhart helyettese, Tommaso Di Ruzza a korrupciós ügy egyik gyanúsítottja.

Ferenc pápa szerint a pénzügyi felügyelet volt, amely jelezte az állítólagos szabálytalanságot.

"Első alkalommal esik meg, hogy a szennyest nem kívülről, hanem a Vatikán berkeiből teregetik ki. A belső felügyeleti mechanizmusok kezdenek működni" - fűzte hozzá a pápa.