Felújították harcukat az egyházak is

Párizs. A tetszhalott európai alkotmány felélesztését célzó német erőfeszítések arra bátorították az egyházi vezetőket, hogy ismét kampányt kezdjenek a földrész keresztény örökségének a dokumentumban történő megemlítéséért. Angela Merkel német kancellár nemrégiben a Focus magazinnak nyilatkozva leszögezte: Európának továbbra is foglalkoznia kell a kereszténység témájával az alkotmány kapcsán. Ezzel reagált a katolikus és protestáns egyházi vezetők felhívásaira, akik az evangélikus lelkész leányaként született berlini kormányfőtől várják a kérdés napirenden tartását.

Úgy tűnik azonban, az EU aligha kíván túlmenni azon, hogy a dokumentum előszavában utaljon Európa kulturális, vallási és humanista örökségére. Ebben a megfogalmazásban 2004-ben sikerült megállapodni, miután a Vatikán és a katolikusnak elkönyvelt országok erőteljes hadjáratot folytattak az ügyben. „Amikor az európai vezetők azon fáradoznak, hogy megtalálják a Római Szerződés 50. évfordulóján kiadandó nyilatkozat egységet sugárzó szövegét, akkor aligha kívánnak új vitás pontot belefoglalni a szövegbe” – vélekedett Hugo Brady, a londoni Centre for European Reform munkatársa. Szerinte az egyházak legföljebb abban reménykedhetnek, hogy egyértelműbb utalás történik a vallásra abban a nyilatkozatban, amelyet az EU állam- és kormányfői készülnek elfogadni március 25-én Berlinben, az Európai Gazdasági Közösség (az EU jogelődje) alapító iratának számító Római Szerződés 50. évfordulóján.

Bíborosok és érsekek álltak a kampány élére, amikor kiadták a brüsszeli székhelyű Európai Közösségek Püspöki Konferenciájának nyilatkozatát. Ebben azt sugallták, hogy a berlini nyilatkozat említse meg Európa gyökerei között a kereszténységet is. Karl Lehmann bíboros, a német püspöki kar elnöke, valamint Friedrich Wetter bíboros, München érseke január elején síkraszállt a hit megemlítéséért Európa gyökerei között. „Nem akarunk Isten nélküli államot, sem Isten nélküli Európát” – jelentette ki Wetter. Portugáliában José da Cruz Policarpo bíboros, Lisszabon érseke úgy fogalmazott: „kulturális szempontból gyalázat és tudatlanság volna, ha a majdani alkotmányos szerződés előhangja nem tenne említést Európa zsidó–keresztény múltjáról”.

A német születésű XVI. Benedek pápa nem vállal olyan mértékű szerepet a katolikusok kampányában, mint lengyel elődje tette, amikor az alkotmány szövegezése folyt. A jelenlegi pápa „álláspontja Európával kapcsolatban árnyaltabb, mint II. János Pál idealizmusa volt” – jegyezte meg Brady. Meglátása szerint az EU aligha fogja elfogadni a kereszténységre való utalás belefoglalását az újraélesztett alkotmányba olyan időszakban, amikor tárgyalásokat folytat Ankarával a túlnyomórészt muzulmán Törökország esetleges tagságáról. „A geopolitika nem kedvez ennek. Az alkotmányos szerződés újratárgyalásakor a vallásra történő utalás a témák fontossági sorrendjének a legaljára kerül majd” – vélte Brady.