Félmillió háborús sérültre számítanak

New York. Egy második Öböl-háború esetén 100 ezer sérült iraki szorulhat közvetlen ellátásra, további 400 ezren betegedhetnek meg az összezuhanó elektromos hálózat és a szűkössé váló ivóvíz, illetve élelmiszer tartalék következtében.

Ezt az ENSZ egyik titkos jelentése állítja, amelyet a cambridge-i egyetem civil szervezete tett közzé. A dokumentum eredetiségét az ENSZ munkatársai is elismerték. A vizsgálat a várható egészségügyi ellátást és menekültügyi problémákat értékeli. Az ENSZ megállapítása szerint a civil lakosságot legsúlyosabban az olajkitermelés leállítása és az elektromos hálózat összezuhanása érinti. Ezek következtében drámaian visszaeshet a korházi ellátás hatékonysága, és jelentős élelmiszerhiányra is számítani kell. Mintegy kétmillió ötévesnél fiatalabb gyermek és egymillió terhes nő éhezhet a háború alatt. Az idősek pedig nagy arányban el lesznek vágva a túléléshez szükséges orvosi alapellátástól. További problémát okoz majd a légicsapások következtében elpusztuló, amúgy is gyenge iraki infrastruktúra. A vasúti, szárazföldi összeköttetések megszűnésével a nemzetközi segélyszervezetek szinte lehetetlen feladat elé kerülnek, hiszen a 26 millió iraki közül valószínűleg 9,5 millióan élelmiszersegélyekkel tudják csak megoldani a kielégítő táplálkozást.

Az éhínség következtében az ENSZ 900 ezer menekültre számít, közülük minden kilencedik azonnali segítségre szorul majd a határ átlépte után. További kétmillió iraki hagyhatja el lakhelyét, és bolyonghat az ország területén belül, szinte megtalálhatatlanul a nemzetközi segélyszervek számára. A háború tehát hatalmas problémák elé állítja az Egyesült Nemezetek tagszervezeteit, de ennél is nagyobb szenvedést okoz az iraki civil lakosság körében. (m, n)

Szaddamnál Tito bunkerének mása

Berlin. Amerikai szakértők tanulmányozzák a boszniai Bugojnóban a néhai Tito jugoszláv elnök földalatti rejtekhelyét, mert gyanítják, hogy egy amerikai támadás esetére Szaddám Huszein iraki elnök is hasonlót építtetett ugyanazon építész tervei alapján. A német Deutsche Welle rádió az amerikai ABC jelentésére hivatkozva számolt be erről. Ez utóbbi úgy tudja, hogy Joszip Broz Tito bunkerének hasonmása az a földalatti rejtekhely, amelyet jugoszláv cégek építettek Szaddám Huszeinnek Bagdadban. A német adó arra a következtetésre jutott: ha az újságírók ennyire jól informáltak, akkor feltehetően a CIA is jól ismeri a bunker tervrajzát, illetve titkos szegleteit. (RTL Klub)