Fehéroroszországban megkezdődött az elnökválasztás

Tíz jelölt pályázik az államfői székre, de szinte borítékolható a tekintélyelvű államfő, Aljakszandr Lukasenka újraválasztása, aki 16 éve van hatalmon, s akinek "cári" rendszerét keményen bírálja az ellenzék.

A választáson több mint hétmillió szavazásra jogosult polgár vehet részt, több mint 6 ezer szavazóhelyiségben adhatják le voksukat. Helyi idő szerint délig a választásra jogosultak több mint 46 százaléka adta le voksát, így az érvényességhez szükséges 50 százalékot már a kora délutáni órákban elérte a részvételi arány.

Ha papírforma szerint alakul a választás, Lukasenka immár negyedszer lesz Fehéroroszország elnöke. A közelmúltbeli közvélemény-kutatások szerint ő a szavazatok 75 százalékára számíthat már az első fordulóban, de az elnök bírálói azt állítják, hogy veszítene, ha a választás demokratikus lenne. Az ellenzék azonban megosztott, nem volt képes megegyezni közös jelöltben. A legjelentősebb fehérorosz ellenzéki vezető, Aljakszandr Milinkevics távolmaradt az elnökválasztástól.

Azok a szavazók, akik vasárnap nem tudnak elmenni voksolni, már szerda óta előre leadhatták szavazatukat. A választási bizottság vasárnap reggeli közlése szerint az "előválasztás" során belföldön a szavazásra jogosult polgárok 23,1, külföldön pedig 28,2 százaléka adta le voksát. A legalacsonyabb részvétel - 17,7 százalék - a fővárosban, Minszkben volt, ahol az ellenzék általában nagyobb befolyást gyakorol a polgárokra.

A választási kampány során az ellenzék arra szólította a választókat, hogy előzetesen ne szavazzanak, mert ezek a voksok képezik a tömeges választási csalások tárgyát.   
A helyi választási bizottságok tagjai között az ellenzék képviselőinek aránya elenyésző, negyedszázalékos. A szavazás tisztaságát mintegy ezer külföldi megfigyelő felügyeli, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakemberei is jelen vannak.

Az ellenzék szerint Lukasenka olyan választási rendszert vezetett be, hogy más jelölteknek gyakorlatilag esélyük sincsen a győzelemre. A Nyugat csak az 1994-es elnökválasztás eredményét ismerte el. A politikust 2001-ban és 2006-ben újraválasztották, de a szavazást a politikai ellenfelek elnyomása és választási szabálytalanságok jellemezték.