Európai uniós mítoszok

Nincs ez másként Angliában sem. Hiába csatlakozott harminc éve az Európai Közösséghez Nagy-Britannia, a britek – nem utolsósorban a bulvársajtó hatására – hajlamosak szinte bármit elhinni az Európai Unióval kapcsolatban.

Az Európai Bizottság külön internetes honlapot hozott létre a tudatlanságból vagy szenzációhajhász újságírásból adódó mítoszok ismertetésére. Ezen olvasható a többi közt az is, hogy tavaly híre ment, az Európai Unióban kötelezoen sárga színu lesz valamennyi gyorsmento, így a fehér vagy kék színu autókat át kell festeni. Ez persze nem igaz, éppen úgy, mint ahogy álhír az is, hogy az uniós országokban csak egyenes banánt vagy uborkát szabad árusítani.

Mi az igazság? Az EU-nak valóban van eloírása a zöldségfélék és gyümölcsök méretése és alakjára vonatkozóan, melynek értelmében esetleg alacsonyabb minoségi kategóriába sorolhatják a nem eloírásszeru alakú terményeket, azonban forgalmazásukat senki sem akarja betiltani.

E legendáknak közös jellemzoje, hogy az EU-t irányító bürokrácia teljesen megbolondult, s mindenbe beleüti az orrát. agy például eloírta, hogy a disznóknak az Európai Unióban játékokat kell adni, nehogy „unatkozzanak”, hogy a görbe uborkákat nem lehet piacra dobni, mert nem teljesítik a szabványokat, vagy hogy – mint azt Szlovákiában még mindig sokan hiszik – tilos lesz a házi disznóvágás. S hiába a helyi hatóságok, no meg az EU illetékes szerveinek felvilágosító munkája, ezekkel a tévhitekkel nehéz harcba szállni, különösen, mert idonként a szenzációhajhász média is erosíti hatásukat állítólagos „leleplezéseivel”.

Erre jó példa, hogy tavaly a legnagyobb cseh kereskedelmi televízió, a Nova TV külön riportot szentelt annak a brüsszeli „rendeletnek”, amely szerint a disznóólakba játékokat kell tenni. Az ügy olyan hullámokat kavart, hogy az EU prágai képviselete hivatalos cáfolatra kényszerült, leszögezve: errol szó sincs, az EU mindössze az állattartás minimális higiéniai követelményeit szabta meg.

A Kelet-Közép-Európában terjedo rémhírek egyébként sokszor a nyugati média már rég lejárt „lemezeit” elevenítik fel: például az az állítás, hogy az uborkának teljesen egyenesnek kell lennie, a brit bulvárlap, az élesen EU-ellenes The Sun 1998 tavaszi, azóta már számtalanszor cáfolt „leleplezése” volt.

A dolgok helyretételére az Európai Bizottság nemrégiben külön közleményt adott ki, kijavítva néhány közkeletu tévképzetet: leszögezte például, hogy a tagállamok engedélyezhetik a disznók, csirkék, nyulak, kecskék házi vágását, ha ezen állatok húsa kizárólag tulajdonosaik házi fogyasztására szolgál. S az a cseh félelem sem igaz, miszerint a krémes süteményeket higiéniai okokból ezentúl még a cukrászdákban is csak becsomagolva lehet tartani...

Kétségtelen, hogy az európai szabályozás idonként valóban túl bürokratikus, de ezek a legendák annyira eltúlozzák a valóságot, hogy az már teljesen abszurddá válik. Mindennek oka, hogy – mint egy francia szakérto nyilatkozta – az emberek félnek a változástól, identitásuk elvesztésétol. Régebben az arisztokratákat, majd a tokéseket, most pedig a technokratákat utálják, úgy vélve, hogy ezek nem ismerik a hétköznapi emberek gondjait, de mégis döntenek a nevükben. Egyébként az újonnan csatlakozó országokban sajátos egybeesés látható: az elobbi tévhitek terjesztoi gyakran szilárdan hisznek egy másik legendában is, méghozzá abban, hogy a bovítés legfobb célja Kelet-Európa gyarmatosítása a multik még nagyobb hasznára. (jéel, mti)