Európai Parlament

Az Európai Parlament az Európai Unió saját képviselőtestülete, amelynek azonban törvényhozó ereje nincs. A ma tizenöt – jövő májustól várhatóan 25 – tagállamot tömörítő EU a kezdetek óta rendelkezik önálló képviselőtestülettel. Az első európai közösség, a Szén- és Acélközösség már 1950-es megalakulásakor létrehozta parlamenti közgyűlését, amely 1952-ben tartotta első ülését Strasbourgban. Az Európai Parlament születését 1957-től, a későbbi EU-t is alapító római szerződéstől számítják.

A parlament ma is Strasbourgban székel, a kezdeti 142-vel szemben ma már 626 tagja van, és ezek száma a keleti bővítéssel 732-re nő.Az európai honatyák eredetileg a közösségi tagállamok parlamenti képviselői közül kerültek ki, ma viszont már – 1979 óta – saját szavazáson, külön választják őket, a választásokat ötévente tartják. Legközelebb 2004 júniusában rendeznek voksolást, immár az új tagállamok teljes jogú részvételével.

Az Európai Parlament nemzetek fölött működő testület ugyan, de tükröződnek benne a tagországok pártviszonyai, és működése nem független a nemzeti érdekektől sem. Sok uniós politikai kérdésben – így volt a keleti bővítésében is – kemény lobbiharc folyik a parlamentben, ami kihat a döntéshozásra és a végrehajtásra.

Az EU képviselőtestületének két meghatározó csoportja a szocialistáké és a kereszténydemokrata, polgári pártokat tömörítő néppárti frakcióé. Ez a két csoport sokáig felváltva adta a parlament elnökét. A legutóbbi váltáskor, 2002 elején viszont Pat Cox ír politikust, a liberális demokraták pártcsoportjának vezetőjét választották elnökké, a 2004-es választásokig.

A két vezető frakciót az Európai Parlamentben az egységpárti képviselőcsoport, a liberális és reformpártok frakciója, egy baloldali pártkoalíció, a környezetvédő zöldek, a radikálisok, illetve a fennmaradó függetlenek és kicsiny erők közös csoportja egészíti ki. Frakciót 14 honatya alakíthat, és azoknak legalább négy uniós tagállamhoz kell tartozniuk.

A nemzeti parlamentektől eltérően az Európai Parlamentnek korlátozott a mozgásköre. A testület elsősorban konzultációs jogkörrel rendelkezik uniós ügyekben. Az Európai Parlament nem hoz törvényeket, és csupán néhány nagyon fontos EU-ügyben van vétójoga. Az egyik ilyen ügy az új tagországok felvétele, a másik az EU költségvetése. A büdzséről minden évben, a tagfelvételről a csatlakozási folyamat legvégén szavaz a testület – utóbbi esetben ratifikálja a csatlakozási szerződést. A nagyközönség és a sajtó előtt is nyitott plenáris üléseit a parlament Strasbourgban tartja, általában havonta 4-5 napon át.’(MTI)