Európa-szerte erősödik a rasszizmus

Bécs. Többet kell tenniük az esélyegyenlőségért az uniós országoknak. A diszkrimináció tekintetében a foglalkoztatás, a lakhatás és az oktatás területén a legsúlyosabb a helyzet, ráadásul nyolc tagállamban – köztük Szlovákiában is – növekedett a rasszista bűncselekmények száma.

Ez áll az Európai Alapjogi Ügynökség múlt héten ismertetett jelentésében. Egyébként ennek az ügynökségnek ez az első ilyen elemzése, hiszen csak márciusban kezdte meg működését az osztrák fővárosban, létrehozását hosszadalmas viták előzték meg a tagállamok között. A dokumentum szerint Európában már azért is megkülönböztetés érhet valakit, mert idegenül hangzik a neve, míg a bevándorlók és a romák sokszor szenvednek hátrányt a bérlakások kiutalásánál, és nem indulnak egyenlő esélyekkel az oktatás vagy a munkavállalás terén sem. A rasszista és erőszakos bűncselekmények száma 2006 óta több tagországban is emelkedett.

A szükséges adatok begyűjtése ugyanakkor nehézkes és az ügynökség szerint csak 11 EU-tagállamban lehet trendeket kimutatni. A rasszista bűncselekmények száma Szlovákia mellett Dániában, Németországban, Franciaországban, ĺrországban, Lengyelországban, Finnországban és Nagy-Britanniában növekedett, míg Ausztriában, Csehországban és Svédországban csökkent. A fennmaradó tagállamok csak hiányos adatokkal rendelkeztek az ilyen típusú bűncselekményekről, míg Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország semmilyen adatot nem szolgáltatott. Anastasia Crickley, az ügynökség munkatársa úgy fogalmazott, egyértelmű bizonyíték van a rasszista erőszak és diszkrimináció jelenlétére és növekedésére az EU egyes részein. Az ügynökség szerint az EU-tagállamok által elfogadott egyenlő bánásmódról szóló szabályozás ugyanakkor eredményez – igaz, lassú – pozitív változást. Az EU 2000-ben fogadta el az egyenlő bánásmódról szóló irányelvet, amely tilt mindennemű etnikai és faji diszkriminációt. Az alapvető jogokat védő új egyezmény, az Alapjogi Charta pedig az eredeti alkotmánytervezetben is szerepelt. Az EU új, úgynevezett reformszerződésébe történő beemelését és jogilag kötelező hatályát London nem fogadta el, így az Alapjogi Charta nem szerepel majd a most kidolgozás alatt álló dokumentum törzsszövegében, csak hivatkoznak rá. Ezzel a dokumentum jogi kikényszeríthetősége megmaradt, de az Egyesült Királyság az alku értelmében kimaradási lehetőséget kapott a joghatályos végrehajtásánál.

Emlékeztetni kell viszont arra, hogy a bel- és igazságügyi miniszterek tavasszal, április 20-án elfogadták a rasszizmus elleni keretszabályozást. Ez a dokumentum, amellyel lapunkban is többször foglalkoztunk, 3 évi szabadságvesztéssel büntetné a faji gyűlöletkeltést vagy a népirtások tagadását. Igaz, a heves viták és a nézeteltérések miatt a szöveg végül nem tér ki a holokauszttagadásra, de elítéli a totalitárius rezsimek által elkövetett bűncselekményeket. A tagállamoknak két évük van arra, hogy a kerethatározatot átültessék a saját jogrendjükbe. (euvonal.hu, ú)