EU-csúcs: válságtanácskozás

Brüsszel. A migrációs válság kezelésével kapcsolatos feladatokról és az Egyesült Királyság reformelképzelése-ivel kapcsolatos megoldásról tárgyalnak a tegnap kezdődött kétnapos csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben.

Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tavaly decemberben már megtárgyalta London terveit az uniós tagságról tartandó népszavazásról, s akkor úgy döntöttek: kölcsönösen elfogadható megoldást fognak találni a versenyképesség, a gazdasági kormányzás, a szuverenitás, valamint a szociális juttatások és a szabad mozgás kérdésében. A szociális juttatások terén London legvitatottabb elvárása, hogy 4 éven át korlátozná az unióból érkező külföldi munkavállalóknak járó, a foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Azok az államok, melyek állampolgárait ez elsősorban érintené, határozott álláspontja, hogy el kell kerülni a diszkriminációt. Több tagállam, köztük Németország is kijelentette, hogy a munkavállalók szabad áramlása megkérdőjelezhetetlen alapszabadság. A kompromisszumos megoldási javaslat olyan „vészfékmechanizmust” tartalmaz, melyhez akkor folyamodhatnak a tagállamok, ha szociális ellátórendszerük jelentős nyomás alá kerül. A legfontosabb brit követelések között szerepel az is, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgással. Franciaország már jelezte: London nem kaphat vétójogot az eurózónát érintő kérdésekben.

London: megállapodunk

A brit kormányfői hivatal szerint sikerült megteremteni az alapokat a megállapodáshoz a London által igényelt EU-reformokról. A Downing Street szóvivője a csúcstalálkozó előtt közölte: David Cameron miniszterelnök előző este telefonon beszélt Donald Tuskkal, a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács elnökével, és egyetértettek abban, hogy „jó előrelépést” sikerült elérni a brit reformigények összes sarkalatos pontjában. Cameron szóvivője szerint a megállapodás szövegtervezete jó alapot teremt ahhoz, hogy az EU-csúcson megállapodásra lehessen jutni. Hozzátette ugyanakkor, hogy „vannak még terítéken lévő ügyek”, amelyeket kielégítő módon rendezni kell.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap „meglehetősen bizakodó” volt, szerinte sikerül megállapodásra jutni Nagy-Britannia uniós reformigényeiről. A brüsszeli testület vezetője hangsúlyozta, a tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor „meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az Európai Uniónak”. „A megállapodás még nincs kész, de meglesz” – mondta a bizottság elnöke Martin Schulz európai parlamenti elnökkel tartott sajtótájékoztatóján.

Merkel most kivárhat

Nagy-Britannia kéréseinek teljesítésén kívül a másik fő téma a migrációs válság. A megbeszélések középpontjában a humanitárius segítségnyújtás, a külső határok védelme, az EU–Törökország akcióterv végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése, valamint a hot spotnak nevezett regisztrációs központok üzemeltetése áll. Angela Merkel német kancellár minden jel szerint nem akarja kenyértörésre vinni a bevándorlási válság kezelésének folytatásáról szóló vitát az EU-csúcson. Időt kell nyernie, amihez kapóra jön, hogy tegnap elmaradt az uniós vezetők találkozója elé időzített, Törökország bevonásával tervezett mini bevándorlási csúcs. Mégpedig azért, mert nem sikerült szövetségeseket találnia a javaslathoz, amely szerint az unió külső határának lezárásáért cserébe az EU áttelepítene Törökországból évente 250 ezer szíriai menekültet.