EU-csúcs – közös bankszanálási mechanizmust teremt az euróövezet

A tanácskozás végeztével kiadott közös nyilatkozat arra kéri az uniós intézményeket, hogy az erre vonatkozó javaslatot a jövő júniusi EU-csúcstalálkozóra készítsék el, a betétgaranciák összehangolására vonatkozó irányelvvel egyetemben. Az uniós zsargonban konklúziónak nevezett dokumentum ezt azzal indokolja, hogy a közös bankfelügyelet megteremtése után arra is szükség lesz, hogy az abban részt vevő országok bajba került bankjainak szanálására és megmentésére is rendelkezésre álljanak uniós eszközök.

    A bizottság arra vállalt kötelezettséget, hogy a bankszanálási mechanizmus megteremtésére 2013 folyamán javaslatot tesz. A talpra állítások finanszírozásához szükséges pénzt a pénzügyi szektor hozzájárulásával képzeli el a dokumentum, amely kijelenti: a bankok szanálására létrehozott eszköznek közép távon "pénzügyileg semlegesnek" kell lennie, az állami szerepvállalást a pénzügyi szektorra utólag kivetett terheknek kellene fedezniük.

    Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (EiT), José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Dimítrisz Hrisztifoasz, a soros elnök Ciprus államfője a csúcs végén tartott sajtótájékoztatójukon nemcsak a mostani csúcstalálkozót, hanem az egész elnökségi fél évet is górcső alá vették.

    Van Rompuy emlékeztetett, hogy ezen az értekezleten 2008 után ismét a közös biztonság- és védelempolitikáról tárgyaltak, mert az elmúlt években a biztonsági kihívások felerősödtek.

    Szíriával kapcsolatban az EiT elnöke bejelentette,hogy az állam- és kormányfők megbízták a külügyminiszterek tanácsát azzal, hogy "minden lehetőséget" dolgozzon ki az ellenzék támogatására és a polgári lakosság megvédésére.

    Barroso bejelentette, hogy a bizottság jövő tavasszal javaslatot terjeszt majd elő az európai védelmi szektor megerősítésére. A portugál politikus emellett méltatta, hogy a ciprusi elnökség alatt - több évtizedes tárgyalás után - sikerült megállapodni az európai szabadalomról, továbbá az elmúlt hetekben indult 2013-as európai szemeszter céljairól is beszélt. Leszögezte, hogy a szemeszter továbbra is a márciusban kitűzött öt célt szolgálja: a tagállamokra szabott, differenciált, növekedésbarát fiskális konszolidációt, a hitelezés normális szintjének helyreállítását a gazdaság finanszírozásához, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi hatásainak kezelését és a közigazgatás korszerűsítését.

    Angela Merkel német kancellár az uniós csúcs végeztével kijelentette: a közös bankfelügyelet után arra is jogi eszközt kell teremteni, hogy a közös felügyelet alatt álló, bajba került bankokat szanálják. Leszögezte ugyanakkor, hogy ennek költségeit nem szabad az adófizetőkre terhelni, a költségeket azoknak kell vállalniuk, akik a bankok problémáit előidézték.

    A közös bankfelügyelettel kapcsolatban Merkel rámutatott arra is: ha az intézményi keretek készen állnak, amire a kancellár 2014 márciusában számít, akkor világos irányelveket kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehetséges a közösen felügyelt bankok közvetlen feltőkésítése az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM).

    A gazdasági kilátásokról  Merkel óvatosan nyilatkozott, és ismét kijelentette: a válságból nem egyetlen intézkedés jelenti a kiutat.

    Francois Hollande francia elnök kifejtette: bízik abban, hogy Európában már 2013 folyamán növekedés lesz tapasztalható. Úgy vélekedett, hogy az eurózóna közös bankfelügyelete "hatalmas" biztonságot nyújt majd a betéteseknek, az államoknak pedig nagyobb garanciát bankrendszereik stabilitására. Hollande kifejtette: az euróválság megoldásának feltételei teljesültek, most a gazdasági válságból is ki kell kerülni.

    A bankfelügyeletről született megállapodás Hollande közlése szerint azt jelenti, hogy a franciaországi bankok 95 százaléka kerül az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül felállítandó közös bankfelügyelet alá, a német bankszektornak pedig 82 százalékát fogja felügyelni az EKB. A bajba jutott bankoknak az ESM-ből történő közvetlen feltőkésítéséről a szocialista francia államfő úgy vélekedett, hogy 2013 első felében bizonyos feltételek mellett ez lehetővé válik.

    Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után kifejtette: a tanácskozáson sikerült érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a tervezett bankunióval kapcsolatban.

    A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs döntéskényszerben, hiszen bármikor kialakíthatja álláspontját arról, kíván-e csatlakozni az előirányzott bankfelügyeleti rendszerhez.
    
Közölte: az egyeztetések során a hármas magyar célkitűzés az volt - és ezt sikerült is elérni -, hogy a bankunió ne járjon versenyhátránnyal Magyarországra nézve, hogy a nem euróövezeti uniós országok esetleges csatlakozása önkéntes legyen, ha pedig az érintett ország csatlakozik, akkor az ne váljon másodrendű taggá a bankunióban, a jogok és a kötelezettségek álljanak egyensúlyban.

    Annak eldöntéséhez, hogy Magyarország belépjen-e a rendszerbe, Orbán Viktor szerint egyfelől még látni kell további részleteket, valamint meg kell hallgatni a szakértők véleményét, és mivel a nemzeti szuverenitást is érintő kérdésről van szó, parlamenti vita is szükséges. A miniszterelnök hangot adott abbéli meggyőződésének is, hogy szerinte az Európai Unió válságkezelő képessége most, az év végén sokkal jobb állapotban van, mint az év elején.