EU-csúcs - Az uniós vezetők új szankciós rendszer felállítását kezdeményezték a kibertámadások ellen

Az ülésen jóváhagyott zárónyilatkozatban aláhúzták: az EU tovább fogja erősíteni védelmi és elrettentési képességeit a hibrid- és a kibertámadásokkal, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben.

Az OPCW elleni támadást elítélő nyilatkozatban nem nevesítették Oroszországot, de szakértők szerint elsősorban az orosz titkosszolgálatokra utaltak, amikor arról írtak, hogy megerősítik a külföldi hírszerzők és más rosszindulatú szereplők ellenséges tevékenységének felderítésére, megelőzésére, megzavarására, illetve a megfelelő válaszadásra szolgáló képességeket.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta, a résztvevők intézkedéseket sürgettek az illegális kibertevékenységek ellen, amire az állampolgárok, a vállalatok és az intézmények védelmében van szükség. Leszögezték: az EU-nak képesnek kell lennie szankciók elrendelésére, válaszintézkedésként és megelőzési célból.

A tagországok vezetői a választások manipulálásával, a dezinformációs kampányokkal szemben is ellenintézkedéseket sürgettek.

Egyesek szerint "nem tragédia", hogy nem nevezték meg Oroszországot a dokumentumban, másik viszont ezt "elszalasztott lehetőségként" értékelték.

Az Európai Tanács üdvözölte a vegyi fegyverek használatának visszaszorítását célzó új uniós szankciós rendszert, amelyet a szakemberek szerint a szíriai és orosz támadásokra reagálva fogadtak el.

A tanácskozáson a belső biztonság mellett elsősorban a migráció kérdése volt napirenden, amelynek kapcsán a résztvevők megerősítették, hogy céljuk továbbra is az illegális bevándorlás megállítása.

Uniós források szerint Sebastian Kurz osztrák kancellár azt hangoztatta, hogy az EU-nak a "kötelező szolidaritás" koncepcióját kellene alkalmaznia, a tagországok mindegyikének hozzá kellene járulnia a migrációs helyzet kezeléséhez, de nem feltétlenül menekültek befogadásával, mert erről nincs konszenzus, hanem például anyagilag támogathatnák a külső határok védelmét.

A Politico arról írt egy névtelenséget kérő tisztségviselőre hivatkozva, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök "szokatlanul csendes volt az ülésen", ezen a ponton közbeszólt, és támogatásáról biztosította, "a legjobb javaslatnak" nevezte a Kurz által elmondottakat.

Hasonlóan vélekedett Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is, aki szerint alternatívát kell kínálni a menedékkérők befogadását megtagadó országoknak.

Angela Merkel német kancellár ugyanakkor kijelentette, nem szeretne elmozdulni "a kötelező felelősségvállalástól a kötelező szolidaritás felé", és több más uniós vezető is hasonló véleményének adott hangot.

Merkel szerint a kötelező kvótarendszer elvetése nem oldja meg a kérdést, ráadásul nem is európai válasz.

Orbán Viktor a Facebookra feltöltött videójában azt emelte ki, hogy meg tudták védeni Magyarország határvédelemhez fűződő jogát. "Néhány másik országgal karöltve sikerült visszavernünk a brüsszeli bürokraták bevándorlást támogató javaslatait" - mondta.

A vita ugyanakkor megmaradt, továbbra is vannak országok, amelyek szerint jó és szükséges dolog a bevándorlás - közölte.

"És vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy a határainkat meg kell védeni, a migráció veszélyes dolog, minden ország maga dönthessen arról, kíván-e bárkit beengedni a saját területére" - fogalmazott.

Donald Tusk kiemelte, hogy fokozni fogják az együttműködést Marokkóval és más afrikai államokkal, s nem csak a migráció, hanem a közös kihívások és a gazdaság terén is. Valamint bejelentette: csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió és az Arab Liga vezetőinek részvételével február 24-25-én Egyiptomban; ez lesz az első a két nemzetközi szervezet történetében. Uniós források szerint az értekezleten az együttműködés mélyítéséről, az illegális bevándorlás megfékezéséről fognak tárgyalni.

A tanács elnöke érintette a Brexit témáját is. Úgy vélekedett, hogy a bennmaradó tagállamok biztosan beleegyeznének az Egyesült Királyság uniós kilépését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbításába. Bár erről nem tárgyaltak, London eredetileg is hosszabb, kétéves átmeneti időszakot javasolt, és az EU ezt elfogadta, így a huszonhetek biztosan belemennének a jelenleg 21 hónaposra tervezett időszak kiterjesztésébe, ha a britek szerint ez segítené a megállapodást - mondta.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is lehetségesnek nevezte a hosszabbítást, és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy sikerülni fog megegyezni. Hozzátette, sokkal jobb hangulatú volt a mostani találkozó, mint a szeptemberi salzburgi informális EU-csúcs.

Theresa May brit kormányfő szerint is elképzelhető a hosszabbítás, azonban - mint mondta - nem egy előre fixált, egyéves hosszabbításról lenne szó, hanem pusztán annak a lehetőségéről, hogy szükség esetén néhány hónappal kiterjeszthessék az átmeneti időszakot.

A szerdán megnyitott értekezlet eddig huszonnyolcas, valamint huszonhetes körben folyt, de csütörtök este megkezdődik a 12. Ázsia-Európa (ASEM) csúcstalálkozó 51 ország állam- és kormányfőjének részvételével.