EU-alku: pénzért menekültet

Brüsszel. A 28 EU-tagország állam- és kormányfőjének sikerült megállapodni Török-országgal a menekültválság rendezésének főbb vonalairól a hétfőn éjszakába nyúlt rendkívüli csúcstalálkozón. Március 17–18-án folytatják.

Elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről – az elfogadott zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoglu török kormányfő által váratlanul előterjesztett javaslat részleteiről. A várható megállapodás értelmében Ankara további (kb. 3 milliárd euró) pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból – írták a zárónyilatkozatban. A dokumentum szerint Törökország kötelezettséget vállalt rá, vissza fogja fogadni az országból illegálisan Európába induló migránsokat, akiket a török partoknál tartóztatnak fel, valamint azokat a Görögországban tartózkodó menekülteket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. A NATO kibővített égei-tengeri miszsziójában részt vevő hajók hétfőn elkezdték tevékenységüket a görög és török part menti vizeken – mondta Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára. Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hadihajókat bocsát a misszió rendelkezésére.

Lezárul a balkáni útvonal

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után kijelentette, véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai. Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoglu is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A török kormányfő hangsúlyozta, országa nem koldul semmilyen pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, ahogyan amúgy az Európai Unió sem. Nincs többé balkáni migrációs útvonal, Szlovénia a jövőben csak azokat a személyeket engedi be területére, akik rendelkeznek a schengeni belépéshez szükséges dokumentációval – jelentette ki Miro Cerar szlovén miniszterelnök. „A EU–török csúcs világos üzenetet küldött az embercsempészeknek, hogy a balkáni útvonal nem létezik többé” – hangsúlyozta. Cerar úgy értékelte: noha a zárónyilatkozatba nem úgy került bele, hogy „a balkáni útvonal mostantól le van zárva”, hanem helyette „az illegális migráció véget ér” kifejezéssel értettek egyet a vezetők, szerinte lényegében mindkét mondat ugyanazt jelenti. Juncker szerint az új egyezmény nyomán sikerül majd megtörni az embercsempészek „üzleti modelljét”.

Roham lehet Idomeniben

A görög kormány állítása szerint nem tervezi, hogy erővel elszállítja a migránsokat a macedón határnál lévő menekülttáborból, de nyomást fog gyakorolni rájuk annak érdekében, hogy költözzenek el a közelben lévő, újonnan létesített menekültközpontokba. A hatóságok attól tartanak, hogy miután az Európai Unió és Törökország elvi megállapodást kötött a határok lezárásáról, az eddigieknél is több migráns próbál majd meg eljutni az egyre terebélyesedő idomeni táborba. A megállapodást március 17-én véglegesíthetik. A táborban jelenleg 13–14 ezer migráns van, az egész országban pedig ennek többszöröse.

Orbán állítólagos vétója

A brüsszeli tanácskozás történetéhez tartozik, hogy Havasi Bertalan, Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke hétfő este egy kamuízű közleménnyel lepte meg a magyar és a nemzetközi sajtót, miszerint Orbán „megvétózta” a megállapodást, az EU–Törökország csúcs pedig félbeszakadt. Kiderült, Orbán csak az egyike azoknak a vezetőknek, akiknek fenntartásai vannak a tervezettel kapcsolatban, ugyanis az olasz, a görög és a ciprusi miniszterelnök is tiltakozott az új uniós–török alku egyes pontjai ellen.

Kifogás nem csak a menekültek áthelyezéséről szóló török javaslatot érte az EU-tagországok részéről. Franciaország a vízummentesség ötletétől nincs elragadtatva, de nem tetszik a franciáknak a plusz 3 milliárdról szóló követelés sem. Emellett Angela Merkel német kancellár és Matteo Renzi olasz miniszterelnök is jelezte, hogy Davutoglutól magyarázatot kértek a török ellenzéki sajtó elleni kormányzati támadásokra – a Zaman című lap kiadójának a hatósági megszállására – is, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát. Egy bírósági döntés értelmében a Cihan hírügynökség vezetését is átveszi egy államilag megbízott török ügyintéző. A Zaman és a Cihan médiacsoportot is azzal vádolja a török kormány, hogy kapcsolatban állnak Recep Tayyip Erdogan államfő legnagyobb politikai ellenfelével, az ellenzéki médiában is jelentős befolyással bíró Fethullah Gülen iszlám hitszónokkal. A török hatóságok intézkedései fokozatosan szűkítik az ellenzéki televíziós csatornák és újságok körét az országban. (MTI, NOL)