Északírek: megoszt a brexit

Belfast. Előrehozott választá-sokat tartottak tegnap Észak-Írországban. Január elején robbant a bomba: lemondott az azóta már vissza is vonult miniszterelnök-helyettes. Martin McGuinness (Sinn Féin) így akarta kikényszerí-teni Arlene Foster (Demokra-tikus Unionista Párt, DUP) miniszterelnök lemondását.

Észak-Írországban semmi sem a hagyományos módon működik. A katolikusok és protestánsok, más néven az elszakadáspárti ír köztársasági nacionalisták és a britpárti unionisták 30 évig tartó polgárháborújában 3500 ember halt meg. A gyűlölködést, legalábbis papíron, az 1998-as nagypénteki egyezmény zárta le. Az egymással harcoló felek kimerültek, így nem volt nehéz megérteniük: mivel a protestánsok alig vannak többen a katolikusoknál, fő politikai pártjaik pedig vallási alapon szerveződtek, így Észak-Írország kormányzásában egymásra vannak utalva, vagyis kizárólag katolikusokból vagy protestánsokból kormány nem alakulhat. 1998 óta a miniszterelnök mindig unionista, helyettese pedig köztársasági volt. Leegyszerűsítve: akik 1998 előtt egymásra lőttek a barikád két oldalán, azok onnantól kezdve egy kormányban dolgoztak.

Visszatérve a január elején történtekhez: a köztársasági Martin McGuinness azért akarta lemondatni saját távozásával az unionista miniszterelnököt, mert évekkel ezelőtt, üzleti ügyekért felelős államtitkárként szerepe volt a fűtőanyagforrások használatának ösztönzését célzó programban. Ez amiatt problémás, mert a program súlyos visszaélésekre adott lehetőséget. McGuinness lemondása után pár nappal Arlene Foster mandátuma automatikusan megszűnt, így kiírták a választást. A két nagy párt olyan sarkalatos kérdéseket ítél meg ellentétesen, mint a brexit (a DUP támogatta, a Sinn Féin ellenezte), az azonos neműek házassága (a DUP ellenzi, a Sinn Féin támogatja), valamint értelemszerűen a Sinn Féin által támogatott ír nyelvtörvény. A brexittől való félelmek meghatározzák a kampányt. Az Egyesült Királyságban csak London és Skócia szavazói támogatták az északíreknél (55,8 %) nagyobb arányban az Európai Unióban való maradást. Az Európai Unió ellenezné, ha az Egyesült Királyság kilépése a „kemény határok”, azaz a korábban jellemző teljes körű ellenőrzések visszaállítását eredményezné Észak-Írország és az Ír Köztársaság között – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Az előrejelzések szerint megismétlődik a 2016. májusi választás eredménye. Az Észak-Írországot 2007 óta koalícióban vezető két ősi ellenség, a DUP és a Sinn Féin szerzi a legtöbb szavazatot. (Index, MTI)