Észak-Koreában nincs munkatábor, csak javítóközpont

Cshö Mjong Nam, az észak-koreai külügyminisztérium ENSZ-ügyekért és emberi jogokért felelős tisztviselője újságíróknak azt mondta: bár országában nincsenek börtöntáborok, illetve "börtönök meg ilyesmik", vannak azonban "munkával javító internáló táborok, nem, központok, ahol az emberek hozzáállásán javítanak, és áttekintik megtévelyedéseiket".

A "munkával való átnevelést" egyébként a szomszédos Kínában is alkalmazzák. Bár jogvédők mindkét ország rendszerét bírálják, Észak-Koreában beszámolók szerint egészen brutális, embertelen körülmények uralkodnak a táborokban, ahová jellemzően politikai okokból, gyakran a másként gondolkodás legkisebb jele miatt zárnak embereket. Egyes onnan megszökött emberek beszámolói szerint az őrök egyebek mellett saját csecsemőjük megölésére kényszerítettek anyákat, a béka és a patkány pedig már ínyencfalatnak számított az éhező elítéltek körében.

A phenjani tisztviselő arról beszélt, hogy bár Észak-Koreában "vannak gondok" az emberi jogi helyzetet illetően, a "társadalmi átmenet" miatt ezek természetesek, és a jövőben kiterjedtebb jogokat élvezhetnek majd az emberek. Arról nem szólt, hogy pontosan milyen társadalmi átmenet folyik az elzárkózó kommunista diktatúrában.

A világszervezet Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága februárban 370 oldalas jelentést tett közzé az észak-koreai emberi jogi helyzetről. Arra a megállapításra jutottak, hogy a phenjani rezsim megrendelésére módszeres a kínzás, éheztetik a népet, kivégzéseket hajtanak végre, és mintegy 120 ezer embert tartanak munkatáborokban, embertelen körülmények között. Ezzel párhuzamosan szerdán egy dél-koreai parlamenti képviselő azt mondta, műholdas felvételekből az derül ki, hogy az észak-koreai munkatáborok összesen 1247 négyzetkilométert foglalnak el. Ez a kétszerese a dél-koreai főváros, a tízmilliós Szöul területének. 

Az ENSZ-jelentést készítő bizottság vezetője a nácik, a dél-afrikai apartheid-rendszer és a kambodzsai vörös khmerek rémtetteihez hasonlította a phenjani vezetés által elkövetett bűntetteket. A testület jelentése egyebek mellett észak-koreai menekültek - többek között politikai fogolytáborok korábbi őreinek - tanúvallomásán alapul.

Ezen jelentéssel kapcsolatban a keddi sajtótájékoztatón azt mondta Cshö, az "ellenséges erők által terjesztett vad híreszteléseket és képzelgéseket" tartalmaz, amelyek célja, hogy "besározzák és kárt okozzanak" Észak-Koreának.

Az ország ENSZ-nagykövethelyettese, Ri Dong Il ugyanakkor arról számolt be, hogy az észak-koreai állampárt titkára a közelmúltban az Európai Unióban járt, és párbeszéd kialakítását szorgalmazta Brüsszellel. Ezek szerint az unió a jövő évben kezdhet emberi jogi párbeszédet Észak-Koreával. Az AP hírügynökség kérdésére egy uniós tisztviselő megerősítette a találkozó tényét, de óvatosabban nyilatkozott a párbeszéd esélyeiről.