Esterházy-emléktáblát avattak Lengyelországban

Gyurcsik Iván varsói magyar nagykövet ünnepi beszédében kiemelte: Esterházy János üzenete lengyeleknek, magyaroknak, szlovákoknak egyformán aktuális, s megegyezik a magyar-lengyel barátság évezredes örökségével is: az Istenbe vetett hit, a haza és felebaráti szeretet parancsa, az üldözöttekkel vállalt szolidaritás és a szülőföldhöz kötő hűség minden politikai érdeknél és szövetségnél fontosabb. Ez kell, hogy mércéje legyen tetteink mozgatórugójának napi feladataink végzése közben is. 

    A programsorozat részeként a felvidéki mártír politikus életéhez kapcsolódó kiállítást, valamint a második világháború alatt a lengyel menekültek magyarországi tartózkodását bemutató tárlatot is megtekinthetnek az érdeklődők.     A magyar nagykövet az utóbbi kiállítást megnyitó ünnepi köszöntőjében kiemelte: Csongrád megye önkormányzata, levéltára és a Móra Ferenc Múzeum anyaga a két ország és nemzet közötti barátság történetének fontos és sokáig elhallgatott fejezetét dolgozza fel.     Felidézte, hogy Magyarország és a magyar kormány 1939-ben nem engedett a német nyomásnak, és nem engedte át az ország területén a német csapatokat, hogy azok az akkori közös lengyel-magyar határon keresztül a baráti Lengyelországra támadjanak.      Kitérve a lengyel menekültek befogadására, hangsúlyozta: több mint 100 ezer lengyel jutott biztonságba Magyarországon, vagy hazánkon keresztül, és több 10 ezer lengyel katona jutott el nyugatra, hogy csatlakozzon a formálódó lengyel hadsereghez és folytathassa küzdelmét hazája szabadságáért. Magyarországon - az ország 1944-es német megszállásáig - a lengyel menekültek megszervezhették magukat, dolgozhattak, tanulhattak, s Balatonbogláron működött Európa egyetlen lengyel nyelvű középiskolája. A magyar nagykövet beszédében megemlékezett a két embermentő: idősebb Antall József és Henryk Slawik alakjáról is.     Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke Esterházy János alakját idézte fel a mártír politikushoz kapcsolódó kiállítást megnyitva. A szövetség keretében működő Esterházy János Emlékbizottság vezetője kiemelte: a felvidéki politikus a 20. század egyik legnagyobb magyar politikusa volt, gondolkodása, elvei messze meghaladták korát. Tisztán látta, hogy a kisebbségek ügye csak az autonómián keresztül oldható meg. Ahhoz, hogy a kisebbségek a saját nemzeti identitásukat, kultúrájukat, nyelvüket megőrizhessék, autonómiára van szükség.      A kiállítás megnyitói után Grzegorz Lubczyk volt budapesti lengyel nagykövet előadást tartott a lengyel menekültek második világháború alatti magyarországi befogadásáról.      A magyar nagykövet az ünnepség keretében a szczawnicai polgármesternek a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Piotr Gasenicának, a helyi kulturális központ igazgatójának pedig a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést nyújtotta át.      A rendezvényen a település polgármesterének a Rákóczi Szövetség a szervezet emlékérmét adta át a lengyel-magyar barátság fenntartásáért, valamint Szalay József korábban itt tevékenykedő orvos és Esterházy János emlékének ápolásáért. A résztvevők megkoszorúzták Szalay József szobrát is.      A szlovák-lengyel határ mellett fekvő Szczawnica üdülővároskát a magyar Szalay orvoscsalád alapította 200 évvel ezelőtt, s ennek köszönhetően a település máig sok magyar emléket őriz. Szczawnica 8 fajta gyógyvízforrásról híres, amelyeket Szalay István és fia, József fedezett fel és tett Európa-szerte híressé. Nekik köszönhetően kezdődött meg a gyógyvíz palackozása, a fürdő- és ivókúrák rendszeresítése. A városka rövid idő alatt Lengyelország, illetve az akkori Felső-Magyarország (elsősorban a Szepesség) egyik legnépszerűbb gyógyüdülőközpontjává vált. A Szalay család a gyógyüdülőt a krakkói Lengyel Művészeti Akadémiára hagyta, amelynek alapítója Stanislaw Tarnowski, Esterházy János anyai nagyapja volt. Ez indokolta, hogy a városban Esterházy János emlékét is megörökítsék.     Szczawnicában évente rendeznek magyar napokat, idén május 1-6. között.         Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott a fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy János 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.     Esterházy Jánosnak a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért, illetve a lengyel emigráns kormány miniszterelnök-helyettesének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztül Nyugatra történt szöktetésében való közreműködéséért 2009 márciusában posztumusz a Polonia Restituta lengyel kitüntetést adományozták. 2011 júniusában pedig mellszobrot állítottak emlékére a lengyel főváros Ursynów kerületében.