Eredménytelen EU-csúcs Brüsszelben

Kommentátorok szerint a brüsszeli csúcs legnagyobb vesztese Jacques Chirac francia elnök, győztese pedig a brit miniszterelnök, Tony BlairReuters-felvételekAz EU alkotmányos szerződésének franciaországi és hollandiai népszavazásos elutasítását követően, három héten belül ez az uniós integrációs politika harmadik kudarca. A találkozó után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az Európai Unió mély válságát állapította meg, egyúttal szégyenteljesnek nevezte, hogy a szegényebb tagoknak kellett részesedésük csökkentését felajánlaniuk a megállapodás érdekében. Vele együtt Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök egyértelműen az álláspontjához mindvégig mereven ragaszkodó Nagy-Britanniát, illetve Hollandiát hibáztatta a megállapodás elmaradásáért.

Tony Blair brit miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy az EU a megállapodás elmaradása ellenére töretlenül tovább tud fejlődni. Megismételte, hogy London elengedhetetlennek tartja a mezőgazdasági támogatások rendszerének megváltoztatását, és a kiadások egy részének a versenyképesség javítására fordítását. Az unió szerinte keresztúthoz érkezett, meg kell változtatnia útirányát, ha válaszolni akar állampolgárai aggodalmaira: nem lehet figyelmen kívül hagyni a két népszavazáson kifejezésre jutott elutasítást – hangoztatta.

A másik leginkább bírált vezető, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök megismételte, hogy a holland nettó befizetői részesedés túlzóan magas, azt mindenképpen arányos szintre kell csökkenteni. Göran Persson svéd kormányfő úgy vélte, a bevételek és kiadások elosztása az országa által elutasított javaslatban nem volt igazságos, és bejelentette, hogy Stockholm hamarosan maga fog új elképzelést ismertetni.

Arról mindazonáltal már előző nap döntöttek a tagországok vezetői, hogy az alkotmány életbe léptetéséről nem mondanak le, csupán mérlegelési időszakot adnak maguknak, és nem tartják már érvényesnek a szerződés ratifikációjának befejezésére eredetileg kitűzött 2006. november 1-jei határidőt. Több, eddig népszavazásra készülő tagállam jelentette be azt, hogy egyelőre elhalasztja a referendumot.

Az állam- és kormányfők a záróközlemény mellé külön nyilatkozatot adtak ki az alkotmánnyal kapcsolatban, megállapítva egyebek között, hogy a dokumentum célja a kibővített EU demokratikusabbá, átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele. Jelezték, hogy tudomásul vették a francia és a holland népszavazások eredményét, de megítélésük szerint a szerződés elutasítása nem azt jelenti, hogy a lakosság nem támogatja az uniós együttműködés továbbfejlesztését. Megerősítették, hogy a lakosság aggodalmainak átgondolása és megvitatása érdekében mérlegelési időszak bevezetését tartják szükségesnek – ennek megfelelően úgy határoztak, hogy a jövő év első felében térnek vissza a ratifikációs folyamat folytatásának témájára.

Megerősítette az EU a további bővítésre eddig vállalt kötelezettségeit is, külön kiemelve azok végrehajtására irányuló eltökéltségét. Bulgária és Románia vezetői a csatlakozási szerződés áprilisi aláírásának köszönhetőn már részt is vettek a tanácskozás munkájában, míg Horvátország és Törökország esetében az előző csúcsértekezleteken jelzett törekvések beteljesítésére tett ígéretet az EU. Megerősítették az állam- és kormányfők azt is, hogy elkötelezettek a balkáni térség stabilizálása iránt.

Az Európai Unió élete minden idők egyik legeredménytelenebbjének bizonyult találkozója után alkotmányos szerződés és hosszú távú költségvetés nélkül, a további bővítést illető bizonytalanságok szorításában folytatódik.