Erdogan ismét meghosszabbítja a rendkívüli állapotot

"Ez a kormány és a parlament döntése" - húzta alá Erdogan, aki élesen bírálta az Európai Uniót, miután a héten az Európai Parlament nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amely szerint a puccskísérlet utáni, tízezreket érintő megtorlások, az emberi jogok, a sajtószabadság korlátozása miatt fel kellene függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával.

A megtorlások keretében mintegy 75 ezer ember veszítette el az állását, 37 ezer embert letartóztattak, több száz sajtóorgánumot zártak be. Rács mögé kerültek újságírók és ellenzéki parlamenti képviselők is. Mindezt a kurd és gülenista "terrorizmus" elleni küzdelemre hivatkozva hajtották végre a török hatóságok.

Erdogan erre hivatkozva a terroristák támogatásával vádolta meg az őt bíráló európai politikusokat.

"Lehet, hogy újabb három hónappal meghosszabbítjuk a rendkívüli állapotot. Na és? Mi közötök hozzá?" - mondta Erdogan.

Pénteken a török elnök ismét világossá tette, aláírja a halálbüntetés visszaállításáról szóló törvényt, ha a parlament elfogadja. Emellett azzal fenyegetőzött, hogy menedékkérők millióit szabadítja Európára. Uniós politikusok többször világossá tették: a halálbüntetés visszaállítása összeegyeztethetetlen a csatlakozási folyamattal.

Közben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap szombati számában megjelent interjúban arra figyelmeztette a török vezetést, hogy jobban tennék, ha alaposan átgondolnák, hogy akar-e Törökország csatlakozni az Európai Unióhoz.

 Juncker szerint a török vezetés jelenleg nem mást tesz, mint felkészíti a török közvéleményt arra, hogy a csatlakozási tárgyalások kudarcot fognak vallani, s ezért már előre Európára igyekeznek hárítani a felelősséget.

"Ahelyett, hogy az Európai Uniót és a bizottságot hibáztatja, Erdogan jobban tenné, ha elgondolkodna azon, nem ő-e a felelős azért, hogy a török állampolgárok továbbra sem utazhatnak szabadon Európába" - húzta alá Juncker.

Márciusban Törökország az EU-val kötött migrációs megállapodás egyik feltételéül akarta szabni az uniós vízumkényszer eltörlését, ám a nyilatkozat végső szövegébe kompromisszumként az került be, hogy az EU és Törökország is felgyorsítja a vízumkényszer eltörléséhez szükséges intézkedések meghozatalát. Nem sokkal később Törökország visszautasította az egyik feltétel, a terrorizmus elleni törvény módosítását, s közben Ankara rendszeresen azzal vádolja az EU-t, hogy nem tartja be ígéretét.