Erdogan és hű katonái

A bejelentés egyúttal meglepetést is okozott: megfigyelők egy része ugyanis megkérdőjelezi azt, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) hatalmának stabilizálásában támaszkodhat-e egy olyan katonaságra, amelynek befolyását az utóbbi tíz évben az ország történetében példa nélküli módon korlátozta - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap.    Egy évtizeddel ezelőtt az eurázsiai országban még mindenki számára ismert közszereplő volt az akkori vezérkari főnök, aki magától értetődően rendszeresen kifejtette álláspontját belpolitikai kérdésekkel kapcsolatban. Recep Tayyip Erdogan kormányfő munkája nyomán mindez már a múlté: a mai Törökországban a lakosság nagy része már azt sem tudná megmondani, hogy hívják a vezérkar vezetőjét.     Erdogan 2002 végén történt hivatalba lépése óta több mint kétszáz katonatisztet - köztük néhány magas rangú tábornokot - ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre azokban a perekben, amelyeket a miniszterelnök elleni állítólagos vagy tényleges összeesküvések miatt indítottak. A hadsereg gyengítése azonban az út "háromnegyedénél" abbamaradt, és az utóbbi két évben kialakult egy olyan együttműködési forma a kormány és a fegyveres erők között, amely mindkét fél érdekeit szem előtt tartja. Ez pedig válasz a török katonák kormányhoz való hűségében kételkedők kérdésére - írta a német újság.    Günter Seufert, a berlini székhelyű Tudomány és Politika Alapítvány (Stiftung Wissenschaft und Politik, SWP) Törökország-szakértője a FAZ-nak nyilatkozva elmondta: a török hadseregen belül nincs igazi ellenállás az egykori bajtársak elítélése miatt; a katonaság végül elfogadta, hogy nincs többé közvetlen beleszólása a belügyekbe. Seufert hozzátette: a fegyveres erők megbékélése a kormányfő által tett vonzó ajánlatok eredménye. "Erdogan megbízhat a hadseregben... Végeredményben számos intézkedésével a hadsereg érdekeit szolgálja" - mutatott rá a szakértő, példaként említve a kormány nagyszabású fegyverkezési programját. Erdogan a 2011-es parlamenti választások előtt ígéretet tett a hazai védelmi ipar kiépítésére és arra, hogy növelni fogja a török fegyverek arányát a katonai beszerzéseken belül. A kormányfő hű maradt ígéretéhez: azóta már döntés született a hadsereg M60 típusú harckocsijának modernizálásáról, harci helikopterek beszerzéséről, valamint egy török harci repülőgép kifejlesztéséről is.     Erdogan kormánya mindeközben nemcsak vállalásaival, de mulasztásaival is megörvendeztette a hadsereget - hangsúlyozta a FAZ cikkírója.     Az 1980-as katonai puccs 30. évfordulóján, 2010. szeptember 12-én tartott népszavazáson 26 alkotmánymódosítást hagyott jóvá a török lakosság. Az Európai Unió (EU) által is előrelépésként értékelt újítások egy része a polgári jogok erősítéséről és a hadsereg polgári ellenőrzés alá vonásáról szólt, míg többnek nem titkolt célja az volt, hogy az AKP a kezébe vegye az igazságszolgáltatást. Miközben az utóbbi, a kormánypártnak nagyobb hatalmat biztosító igazságügyi reform hamar megvalósult, több más, tervezett és a nép által is engedélyezett módosítás a mai napig nem emelkedett törvényerőre.     Elmaradt például a katonai bíráskodás hatáskörének csökkentése, s ennek részeként a katonai semmítőszék megszüntetése, valamint hatályos maradt a hadsereg belső kötelességeiről rendelkező törvénynek a liberálisok által régóta ostorozott 35. cikke is, amely szerint a katonaság feladata az "államon belüli rend" fenntartása. A hadsereg számára biztosított további "kedvezmény", hogy a fegyverkezési kiadásokról nem nyitnak vitát a parlamentben, hanem arról egy, a kormányfőből, a védelmi miniszterből és a tábornokokból álló testület dönt a nyilvánosság kizárásával. Erdogan tehát visszaszorította ugyan a hadsereg befolyását, de a katonaságot nem a törvényhozás, hanem személyes ellenőrzése alá vonta - mutatott rá a német napilap.    Úgy tűnik, Erdogan megtalálta a "modus vivendit" a hadsereggel - állapította meg Seufert, aki véleményét alátámasztandó emlékeztetett a számvevőszék jogállásának a kormány által nemrég keresztülvitt gyengítésére. Az ankarai vezetés az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások során korábban ugyan bővítette az intézmény hatáskörét, azóta azonban megnyirbálta azt, aminek eredményeképpen a török számvevőszéknek a vizsgálandó intézménnyel közösen kell elkészítenie jelentését. Seufert ezt a kormányzati intézkedést is egy, a katonáknak tett gesztusként értékelte. Mint rámutatott, a hadsereg már az ellenőrző testület módszeres gyengítése előtt is gyakran megtagadta a könyvvizsgálóktól a belső dokumentumokhoz való hozzáférést.           Az is szembetűnő, hogy mennyire elnéző a kormányfő a tábornokok hibáit illetően - jegyezte meg a térség szakértője. Példaként hozta fel a 2012 decemberi esetet, amikor a török légierő az ország délkeleti, főleg kurdok lakta részén található Uludere közelében megölt 34 fiatal csempészt, akiket terroristáknak gondolt. A mészárlásnak a hadseregre nézve semmiféle következménye nem lett, sőt, Erdogan inkább a légierő oltalmazójaként lépett fel, és próbálta bagatellizálni a történteket. Később csupán egyszer hozta szóba a dolgot, de akkor sem a katonaság hibáival kapcsolatban, hanem egy, a magzatelhajtásról tartott parlamenti vita során. "Ti folyton Uluderéről beszéltek - minden abortusz olyan, mint egy Uludere" - hangoztatta a kormányfő, aki hazájában teljesen be akarja tiltatni a művi terhesség-megszakítást.