Erdogan azonnal vitát indít a halálbüntetés visszaállításáról

Ankara/Isztambul. Az igen szavazatok győzelmét hirdette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazást követően. Az ellenzéki Köztársasági Nép-párt (CHP) ugyanakkor vitatja az eredményt, és újraszámlá-lást fog kérvényezni.

Török sajtójelentések szerint a részvételi arány 86 százalék volt, az igen szavazatok aránya 51,34 százalék, a nem szavazatoké 48,66 százalék a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett. A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén Törökországban így megszűnhet a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállhatnak át. Erdogan elnök isztambuli beszédében hangsúlyozta: a török választók történelmi döntést hoztak a referendumon, az alkotmánymódosításokat a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. Kijelentette, hogy a megszavazott alkotmánymódosítások nem mindegyike lép azonnal érvénybe, egyes reformok csak 2019 novemberében lépnek hatályba. Azt is elmondta, hogy a halálbüntetés visszaállításának ügyét azonnal meg fogja vitatni az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges, a kérdést népszavazásra bocsátják.

A tiltakozás hagyományos török formáját választva az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tiltakoztak helyi lakosok Isztambul több kerületében vasárnap este a népszavazás eredménye ellen. A Reuters szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint Isztambul legalább négy kerületében volt ilyen tiltakozás.

Az ellenzék CHP közben bejelentette, hogy az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 37 százalékának újraszámlálását, mert „törvénytelenségeket” tapasztaltak a referendum során. A párt a Twitteren közölte: adataik szerint a szavazatokat manipulálták, ami 3-4 százalékpontos különbséget jelenthet. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja szintén a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást készül emelni.

A török referendumon megfigyelőként volt jelen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 40 fős, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 23 fős delegációja. A két szervezet tegnapi ankarai sajtótájékoztatóján a küldöttségvezetők azt közölték, hogy a népszavazás nem felelt meg az Európa Tanács normáinak. Már az első hírek szerint több kellemetlenség érte a megfigyelőket. Andrej Hunko, az ET delegációjának tagja a dpa hírügynökségnek telefonon elmondta, hogy Diyarbakirban a hatóságok két órát várakoztatták őket, mire bemehettek a szavazóhelyiségekbe. Mardinban pedig az urnazárás után a nemzetközi megfigyelők nem lehettek jelen a szavazatok számlálásának kezdetén.

A referendumon belföldön 55,3 millió, külföldön nem egészen 3 millió választásra jogosult török állampolgár adhatta le voksát. A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott, Ausztriában ennél is magasabb, 73,5 százalék volt az igennel szavazók aránya, és Hollandiában is az ott élő törökök 71 százaléka támogatta az elnöki rendszer bevezetését célzó alkotmánymódosításokat. Európában a legmagasabb arányban, 75,1 százalékban a belgiumi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal egyértelmű kisebbségben maradt a támogatók tábora. A török népszavazás kampánya idején különösen Németország és Hollandia viszonya vált feszültté Ankarával, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek az alkotmánymódosítások mellett kampányoljanak az ott élő török kisebbség körében. Válaszul Erdogan és más török vezetők többször „náci módszerek” alkalmazásával vádolták, illetve idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat.

Elégedettségének adott hangot Sigmar Gabriel német külügyminiszter vasárnap azzal kapcsolatban, hogy véget ért a törökországi népszavazás és annak kampánya, illetve nyugalomra intett azzal kapcsolatban, hogy a véglegeshez közeli részeredmények szerint az igen szavazatok szűk többségbe kerültek a referendumon. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) az elnöki rendszerről tartott törökországi népszavazás után a Törökországgal kezdett európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti. A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat – tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyilatkozva.