Erdogan: a török hadsereg akkor vonul ki Szíriából, amikor annak népe majd választásokat tart

Felszólalásában Erdogan rámutatott: Törökországot "Szíria népe" hívta meg, az ő meghívásukra érkezett oda a török hadsereg.

Török csapatok először 2016 augusztusában léptek Szíria földjére. Ankara azóta több ezer négyzetkilométert vont az ellenőrzése alá. Egyrészt katonákat állomásoztat északon az Azáz, Dzserablúsz, el-Báb városok alkotta háromszögben, valamint Szíria északnyugati csücskében, Afrín körzetben, de nem sokkal délebbre, Idlíb térsége körül is megfigyelőpontokat alakított ki egy Oroszországgal és Iránnal kötött megállapodás keretében, hogy a terület peremén húzódó ütközőzónában biztosítsa a lázadók és a kormányerők között fennálló törékeny tűzszünetet.

Szeptemberben Moszkva és Ankara egy további megállapodást is aláírt arról, hogy október 15-re egy 15-20 kilométer széles sávban demilitarizált övezetet hoznak létre Idlíbben a szemben álló felek között. Az említett zónában orosz és török csapatok járőröznek majd egymással egyeztetve. Az egyezség azután született, hogy a szíriai kormány összpontosította erőit az ország északnyugati részén, hogy kisöpörje Idlíbből a lázadók fegyvereseit.

Erdogan csütörtöki esti beszédében egyúttal azért bírálta az Egyesült Államokat, mert az továbbra is támogatja a Szíria északkeleti részét fennhatósága alá tartó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amelyet Törökország terrorszervezetnek tekint. Eddig mintegy 19 ezer kamionnyi fegyver-, lőszer- és járműszállítmányt kapott Washingtontól az YPG - részletezte a török elnök.

Ankara szemében az YPG a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese. Törökország az YPG felfegyverzését saját biztonsága szempontjából is különösen veszélyesnek tartja.

A török parlament szerdán újabb egy évvel meghosszabbította a hadsereg szíriai és iraki hadműveleteire adott mandátumát.

Erdogan az isztambuli rendezvényen  ismét  felvetetette egy esetleges népszavazás lehetőségét országa európai uniós csatlakozásának kérdéséről. A török államfő a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről döntő 2017. április 16-ai népszavazás kampányában már többször kilátásba helyezett egy ilyen népszavazást, azonban azóta nem vetette fel. Mint fogalmazott: az Európai Unió még mindig halogatja Törökországot. Brüsszel jelentse ki, hogy felveszi-e soraiba Ankarát avagy sem, hadd menjen mindkét fél a maga útján - hangoztatta, és ugyanakkor jelezte: az EU-csatlakozás ügyében Ankara azt nézi, hogy Törökország 81 milliós lakossága miként dönt.

Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi másfél évben holtpontra jutott. Az unió 2016 decemberében döntött úgy, hogy a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.

Stef Blok holland külügyminiszter szerdán Ankarában kijelentette: Törökországnak lépéseket kell tennie az európai uniós csatlakozási tárgyalások folytatása érdekében. Blok - aki a holland-török diplomáciai viszály rendezésére irányuló törekvések jegyében látogatott a török fővárosba - sajtótájékoztatóján kifejtette: több feltétel is van, amelyet Ankarának ehhez teljesítenie kell, köztük az emberi jogokra, valamint a jogállamiság helyzetének fejlesztésére vonatkozóan. A holland külügyminiszter hozzátette, hogy országa ezzel kapcsolatos aggodalmait közölte török hivatali kollégájával, Mevlüt Cavusogluval.