Emmanuel Macron: elhalasztják a választójogi reform életbe léptetését Új-Kaledónián

A francia elnök, aki Új-Kaledónia székhelyén, Numéában helyi politikai vezetőkkel tárgyalt, közölte: végső célja továbbra is az intézkedés törvénybe iktatása, de csak akkor, ha visszatér a béke, és sikerül szélesebb tervet kidolgozni a szigetcsoport jövőjéről.

„Ezt a reformot nem léptetjük életbe erőszakkal” – jelentette ki az államfő.

Az erőszakba fulladó tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a terület több ezer, magát európainak valló, többségében francia lakosát, aki legalább tíz éve él ott, és ezt a kanak őslakosok a központi befolyás növelésére tett kísérletként értékelték. A zavargásokban hatan vesztették életüket, köztük két csendőr, és csak a rendfenntartók közül 86-an sebesültek meg Gérald Darmanin belügyminiszter friss helyzetjelentése szerint.

Macron, aki csütörtök reggel érkezett a szigetcsoportra, közölte: elsődleges feladatának tekinti a nyugalom helyreállítását az erőszak és a rendzavarás sújtotta területeken, valamint a politikai párbeszéd elősegítését.

Hozzátette, hogy feloldják a rendkívüli állapotot, mihelyt elbontják az úttorlaszokat.

Egy hónapon belül felmérik a helyzetet, és döntenek a megvalósítandó intézményi reformokról – mondta.

Macron szerint a választójogi reformnak megvan a demokratikus legitimitása, miután a törvényhozók Párizsban elfogadták. Hozzátette: sem volt kétség a 2021. évi népszavazás legitimitása kapcsán sem, amelyen a túlnyomó többség a függetlenség ellen szavazott.

A függetlenséget támogató pártok bojkottálták a referendumot, és sok őshonos elutasította a részvételt a Covid-19-járványra és más okokra hivatkozva.

Más helyi vezetők a választójogi reform felfüggesztését támogatják, hogy legyen idő szélesebb párbeszédre a szigetcsoport jövőjéről.

A több évi erőszaknak véget vető és fokozatos autonómia felé vezető 1998-i évi Numéai Egyezmény értelmében befagyasztották a választói névjegyzéket. Az egyezmény 2021. évi lejárta és a kanakok népszavazási bojkottja politikai zsákutcához vezetett.

Macron sajnálkozását fejezte ki, amiért nincs közös álláspont Új-Kaledónia jövőjét illetően. Elismerte, hogy nőttek az egyenlőtlenségek, és csúnya rasszista megnyilvánulások fordultak elő a tüntetések során.

Új-Kaledónia a világ harmadik legnagyobb nikkelkitermelője, de az ágazat válságban van, és minden ötödik lakos a szegénységi küszöb alatt él a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek sújtotta tengerentúli területen.