Elsöprő baloldali győzelem Csehországban

 

A 27 most megújuló mandátumból a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) 13-at szerzett meg, míg a legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) mindössze négyet. Két szenátori mandátum a függetleneké, míg több  párt és különféle helyi koalíció egy-egy mandátumot szerzett.    A 81 tagú cseh felsőháznak a folyamatosság biztosítása miatt kétévente újul meg az egyharmada, tehát 27 mandátum talál új gazdára.    A következő két évben a szociáldemokratáknak az eddigi 38 helyett 46 szenátoruk lesz, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak egyedül is többsége lesz a szenátusban. A szociáldemokraták számára ez történelmi siker.    "A regionális önkormányzati választás és a szenátusi választás egyfajta népszavazás volt a kormányról. Az eredmény azt mutatja, hogy a lakosságnak már elege van a jobboldalból, és a kormány távozását akarja" - jelentette ki Bohuslav Sobotka pártelnök.     A polgári demokraták ismét meggyöngültek, s 24-ről 15-re csökkent szenátoraik száma. A szenátus megalakulása óta (1996) most a legalacsonyabb a polgári demokrata szenátorok száma.    Petr Nečas pártelnök és kormányfő elismerte az ODS vereségét, de ismételten azt állította, hogy a képviselőházi választási ciklus közepén megtartott voksolásokon a hagyományok szerint a kormánypárt mindig vereséget szenved.     Sajtóértekezleten kérdésre válaszolva, milyen következtetéseket von le a maga számára a választási sikertelenségből, Nečas azt mondta: az ODS néhány hét múlva tisztújító kongresszust tart, a helyzet elemzésére ott lesz idő és hely.     A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak (KDU-ČSL) öt szenátora, míg a TOP 09-Polgármesterek koalíciónak négy, a kommunistáknak (KSČM) és a függetleneknek két-két szenátoruk van. A többi mandátum a különféle kisebb pártoké és helyi koalícióké.    A választási részvétel a mostani második fordulóban hagyományosan alacsony, nem egészen 20 százalék volt. A "miért történt mindez?" - kérdésre azonban már eltérő választ ad a legerősebb kormány-, illetve ellenzéki párt. Míg Petr Nečas kormányfő, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke szerint az eredményben nincs semmi meglepő, mert "a képviselőházi választási ciklus közepén megtartott voksolásokon a hagyományok szerint a kormánypárt mindig vereséget szenved", addig Bohuslav Sobotka, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnöke úgy látja, hogy "a regionális önkormányzati választás és a szenátusi választás egyfajta népszavazás volt a kormányról", s azt jelzi, hogy "a lakosság a kormány távozását akarja".    Újdonság, hogy a szociáldemokraták együtt az ellenzéki kommunistákkal és egy-két további baloldali ellenzéki szenátorral együtt ezúttal nemcsak egyszerű többséget, hanem alkotmányos többséget is szereztek a parlamenti felsőházban. Ilyen helyzet az 1989-es rendszerváltás után sem a 200 tagú képviselőházban, sem a 81 tagú szenátusban még nem volt. Az alsóházban ehhez legalább 120, a felsőházban legalább 49 szenátor szükséges. Miután most a ČSSD-nek 46, a KSČM-nek két szenátora van, s számolhatnak legalább egy-két további szenátor támogatásával, megvan a felsőházi baloldali alkotmányos többség.    Pillanatnyilag ez a gyakorlatban nem oszt, nem szoroz. Ha azonban a baloldalnak a szabályok szerint a két év múlva, 2014-ben sorra kerülő képviselőházi választásokon is sikerülne több mint 120 mandátumot szereznie, akkor lehetőséget kapna a cseh alkotmány módosítására. A pártok támogatottságáról készített országos felmérések jelenleg egy ilyen baloldali győzelmet jeleznek.     Sobotka szociáldemokrata pártelnök már a közelmúltban kijelentette: ha a ČSSD, illetve a baloldal alkotmányos többséget szerezne mindkét parlamenti házban, mérlegelnék a cseh alkotmány részét képező alapvető emberi szabadságjogok listájának a módosítását. "Szeretnénk, ha ez a lista nagyobb mértékben biztosítaná a szociális államhoz tartozó emberi jogokat" - mondta Sobotka. Konkrét részletek nem ismeretesek.     Milan Stech, a szenátus szociáldemokrata elnöke ezeket a terveket megerősítette, és hangsúlyozta, hogy ilyen esetben széles körű egyeztetésre kerülne sor a többi parlamenti párttal és társadalmi szervezettel. "Széles társadalmi konszenzus nélkül számunkra az alkotmány módosítása elképzelhetetlen" - jelentette ki a közszolgálati televízióban Stech.    Ha a 2014-ben várható képviselőházi választásokon a két párt valóban alkotmányos többséget szerezne, mintegy öt hónapjuk lenne ezen elképzelés megvalósítására. 2014 őszén ugyanis újabb részleges szenátusi választást tartanak. A szociáldemokratáknak akkor 23 szenátori mandátumot kell majd megvédeniük, ami egyáltalán nem lesz könnyű.    Az ODS a sebeit nyalogatja. Az utóbbi években a párt egyre inkább veszít korábbi hegemón szerepéből a cseh politikai életben, különösen a jobboldalon. A párt megosztott, ami nagyon megnehezíti a Petr Nečas vezette koalíciós kormány helyzetét is. Általános a vélemény, hogy a mostani választási balsiker tovább gyengítette Nečast, akinek két hét múlva  meg kell védenie pártelnöki tisztségét az ODS tisztújító kongresszusán. Nyilván nem véletlenül mondta szombaton Nečas, hogy a választási balsiker következményeit a kongresszuson vonja majd le a párt.    Bár Nečasnak a pártban egyelőre nincs kihívója, kormányának pozíciója egyre ingatagabb. A három koalíciós pártnak a 200 tagú alsóházban jelenleg csak 100 képviselője van, viszont a baloldal által ellenőrzött felsőház és Václav Klaus államfő által visszadobott két fontos törvényt - egyházi kárpótlás, illetve az adóemeléseket tartalmazó reformcsomag - az ODS hét-nyolc képviselője is ellenzi, ami a kormány bukásához is vezethet. Nečas ugyanis a reformtörvények elfogadását a kormány iránti bizalmi szavazással kötötte össze. Az egyházi kárpótlással kapcsolatban is ismételjen kijelentette, hogy ha az megbukik, távozik a kormány éléről. Ez a hatályos szabályok szerint a kormány bukásával, ennek következményeként pedig előre hozott képviselőházi választás kiírásával járna.    A szociáldemokrata és a kommunista pártvezetés a részleges szenátusi választás után is egyértelműen azt hangsúlyozza, hogy a Nečas-kormánynak távoznia kell. Miután az utóbbi időben Václav Klaus (aki az ODS alapítója és máig tiszteletbeli elnöke) is élesen bírálta Nečast és a kormányt, Prágában nem zárják ki, hogy az egyre népszerűtlenebb jobbközép kormány a közeljövőben valóban megbukhat.