Előrejelzés ötven esztendőre – három forgatókönyv is létezik

Brüsszel. Európában gyökeres változtatásra van szükség az energiaügyek terén ahhoz, hogy kezelni lehessen az energiabiztonság és a klímaváltozás kettős kihívását. Ezt igazolja az EB legújabb tanulmánya, a Világ Energiatechnológiájának Kilátásai (WETO H2), amely három lehetséges forgatókönyvet vázol fel – fél évszázados előrejelzésében.

Az EB kutatási igazgatóságának 2050-ig előretekintő jelentése háromféle forgatókönyv alapján prognosztizálja a világ és Európa energiarendszerének lehetséges alakulását. Az első – minden megy a régiben – visszafogott klímaváltozás-politikával és rövid távú energiatermelési korlátozásokkal számol. A második, a szénkorlátozó forgatókönyv komolyabb klímaváltozás-politikára alapoz, míg az ún. hidrogén-forgatókönyv a szénkorlátozó variációja, amely ugyanakkor a hidrogénalapú technológiák látványos áttörését jósolja. Ez a második WETO-jelentés, amelynek eredményei jelentős eltérést mutatnak a 2003-as első dokumentumhoz képest. Az anyag sokkal pesszimistább a Nemzetközi Energiaügynökség 2006-os jelentésénél. A három forgatókönyv főbb jellemzőit az euractiv.com ismertette.

Minden megy a régiben

A világ energiaszükséglete több mint kétszeresére nő, a jelenlegi évi 10 Gt-ről (gigatonna olajegyenérték) 22-re. Európában a növekedés kissé visszafogottabb: 1,9-ről 2,6 Gt-re. Ennek a mennyiségnek a 70 százalékát fosszilis energiaforrások biztosítják, és csak 30 százalék származik majd megújuló és nukleáris forrásokból. (Európában a megújuló és nukleáris források aránya 40 százalék lesz, szemben a jelenlegi 20-szal.) 2025-től kezdődően a hagyományos kőolajtermelés állandó szintre kerül, napi 100 millió hordóval, a nem hagyományos olaj mennyisége 2050-ig napi 125 millió hordó lesz. A kőolaj ára 110 dollár lesz hordónként, s 100 dollár olajegyenérték a gáz esetében. A szén jelentős energiaforrásként tér vissza, 2050-ben tonnánkénti ára 110 dollár lesz. 2020, majd még inkább 2030 után fellendül a nukleáris és megújuló energiaforrások használata, Európában az áramfejlesztés 70 százaléka nem szénalapú lesz. A kibocsátott szén-dioxid mennyisége 900–1000 milliomodrészecske, azaz a jelenleg elfogadható maximális mennyiség mintegy kétszerese. Európában 2050-ben a szén-dioxid menynyisége 10 százalékkal lesz kisebb a jelenleginél.

Szénkorlátozó forgatókönyv

A világ energiaszükséglete három Gt-val kisebb, mint az első forgatókönyv esetében; a megújuló (30 százalék) és a nukleáris (40 százalék) energiaforrások aránya jelentősen megnő, a szénfogyasztás a kitermelés és a tárolási technológiák fejlődésének dacára stagnál. A globális szén-dioxid-kibocsátás 25 százalékkal meghaladja az 1990-es szintet, ám az EU-ban felére csökken (ez lenne a kettes faktorú csökkenés). A jelentés szerint ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni mindenféle üvegházhatású gáz esetében a még elfogadható klímaváltozást okozó 550-es mennyiséget, négyes faktorú csökkentésre van szükség. Ezzel kapcsolatos számításokat a jelentés nem végez, ugyanis a végrehajtáshoz radikális változtatásokra van szükség a struktúrákban, valamint mentalitásban, magatartásban és a szervezetek szintjén. Európában a megújuló energiaforrások biztosítják majd az energiaszükséglet 22 százalékát, a nukleáris források a 30 százalékát, a hagyományos tüzelőanyag pedig kevesebb mint 50 százalékát.

Hidrogén-forgatókönyv

A világ energiaszükséglete 8 százalékkal kisebb az első változathoz képest. A hagyományos tüzelőanyag aránya 2050-ben kevesebb lesz 60 százaléknál. Az energia 13 százaléka hidrogénalapú lesz, szemben az első forgatókönyv 2 százalékos arányával. A hidrogén fele megújuló forrásokból származik, 40 százaléka nukleáris alapú. A hidrogén 90 százalékát a szállításban használják fel. Európa energiakoktélja 33 százalékban nukleáris, 20–20 százalékban kőolaj, földgáz és megújuló energia, 6–7 százalékban pedig szén. (euractiv.hu)