Előre ünnepeltek a palesztin városokban

ÖSSZEFOGLALÓ

Tegnapra az is nyilvánvalóvá vált, hogy az öt állandó BT-tag közül csak az USA szavaz ellene, London tartózkodik, Párizs, Moszkva és Peking megszavazza. Több EU-tag, így Németország és Csehország is – Nagy-Britanniához hasonlóan – távol marad a szavazástól. Ezzel szemben európai államok 11–16 fős csoportja – köztük Ausztria, Belgium, Spanyolország, Dánia, Norvégia és Svájc – már jelezte, hogy megszavazza a határozatot. A 193 tagú közgyűlésben a palesztinok 132 szavazatra számítanak, a palesztin szuverenitást korábban ennyien ismerték el. A határozathoz egyszerű többség is elég.

Izrael visszavághat

Az izraeli kormány megerősítette: nem fogja megtorlásul felmondani a palesztinokkal kötött megállapodásokat. Az ENSZ-beli szavazást követően „az utolsó betűig eleget teszünk a határozatban foglaltaknak” – jelentette ki tegnap Jigal Palmor izraeli külügyi szóvivő. Megismételte ugyanakkor: a palesztinok a kérelemmel „nyíltan megsértették vállalt kötelezettségeiket, miszerint az Izraellel fennálló konfliktust tárgyalásokkal és nem egyoldalú lépésekkel kell rendezni”.

Egy másik izraeli kormánytag azt hangoztatta, Izraelnek le kellene mondania a Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek zárlatáról. Ezt a megtorlási módszert az izraeli vezetők többször alkalmazták már megtorlásul a palesztinok lépéseire. Hozzátette ugyanakkor: Izrael megtarthatná ezeknek a bevételeknek egy részét, hogy abból fedezze a Palesztin Hatóság által felhalmozott adósságot.

Távolodás a hazától

Ezt Izrael eddig nem tette. A palesztinok 140 millió euróval tartoznak az izraeli elektromos műveknek, továbbá Izrael csökkentheti a palesztinoknak átadott víz mennyiségét, ami jelenleg meghaladja a megállapodásokban szereplő menynyiséget. További lehetséges retorzió lehet, hogy csökkentik az Izraelben vagy Ciszjordániában dolgozó palesztinoknak adandó munkavállalási engedélyek számát. Ezenfelül korlátozhatják a palesztin vezetők utazási engedélyét Ciszjordániában.

Benjámin Netanjahu egy konferencián tegnap azt mondta, az ENSZ-szavazással a palesztinok egy lépéssel sem kerülnek közelebb saját hazájuk megteremtéséhez, ellenkezőleg, inkább még távolibbá teszi azt. Addig nem jön létre igazi palesztin állam, amíg a palesztinok nem ismerik el Izraelt mint a zsidók államát, nem jelentik be a konfliktus végét, s amíg nem születik olyan biztonsági megállapodás, amely tényleges védelmet garantál Izraelnek és lakóinak. A palesztinok azonban úgy vélik, Izrael zsidó államként való elismerése aláásná a palesztin menekültek hazatelepítését célzó törekvésüket, és kifogásolják azt is, hogy a zsidó állam biztonságára hivatkozva hosszú távon izraeli katonák állomásozzanak Ciszjordánia egyes részein.

Oslo a mérvadó

Az amerikai külügyi tárca még szerdán is tett egy kísérletet, hogy Abbásznál elérje: ne terjessze elő a palesztin kérést a közgyűlésben. A minisztérium két magas rangú képviselője New Yorkban folytatott megbeszélést Abbásszal, de nem jártak sikerrel. Eközben Stephen Harper kormányfő bejelentette: Kanada az USA-val együtt nemmel fog szavazni. Az USA az 1993-as oslói egyezményhez ragaszkodik. A norvég fővárosban abban állapodtak meg, hogy az Izraellel folytatott tárgyalások útján jutnak el ahhoz az állapothoz, amikor az egykori palesztinai mandátumterületen egy zsidó és egy arab állam létezik egymás mellett. (MTI, TASR, NOL, ú)