Ellenőrzés alá vonták a Csernobil környéki erdőtüzeket

A tüzek nem jelentenek fenyegetést sem a térség lakosságára, sem azokra, akik közvetlenül az "elszabadult természeti erő" megfékezésén dolgoznak - állította a miniszterelnök.

Ezzel egybehangzóan nyilatkozott korábban Zorjan Skirjak, az ukrán rendkívüli helyzetek hivatalának megbízott vezetője is. "A sugárzás szintje normális, nincsen semmiféle fenyegetés" - szögezte le szerdán, hozzátéve: "a helyzetet száz százalékban ellenőrzésünk alatt tartjuk".

Skirjak közölte továbbá, hogy a kedd este még mintegy 400 hektárra kiterjedő erdőtüzet - amely az erőmű irányában terjedt -, visszaszorították 100 hektárra, s a nap végére el is oltják. Az ukrán főváros mintegy 100 kilométerre van Csernobiltól. Kijev súlyosan sugárszennyezett lett az 1986-os robbanás során, amely az erőmű negyedik reaktorblokkjában következett be.

Az ukrán hatóságok szerdán arról számoltak be, hogy a fővárosban nem észleltek változást a radioaktív izotópok szintjében. Hasonló értelemben nyilatkoztak az atomerőművel közvetlenül szomszédos Fehéroroszország hatóságai is. Az erdőtűz a Csornobilszka Puscsa nevű vállalat területén keletkezett.

A szóban forgó céget honlapja szerint 1992-ben hozták létre a tiltott övezetben lévő erdők kezelésére. Az eredetileg 30 kilométeres sugarú tiltott övezetet – közismertebb nevén a "zónát" – az 1986. április 26-i atomerőmű-katasztrófa következtében szennyeződött területen alakították ki. Az erőmű utolsó, még működő 3. reaktorblokkját 2000-ben állították le.

Az 1986-os robbanás az 1957-es, szintén szovjetunióbeli majaki atomkatasztrófa után a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesete volt. A később a reaktorblokk fölé emelt betonszarkofág fölé jelenleg újabb védőburkolat épül, amely a tervek szerint 2016-ra készül el.