Elfordul az oroszoktól a közvélemény Kelet-Ukrajnában

Donyeckben kedden ukrán zászlókkal vonult fel mintegy ezer tüntető, többen, mint azok az oroszpártiak, akik előző nap elfoglalták a megyei közigazgatási hivatal épületét is.

    Az oroszbarátok a múlt hét végén kezdték meg tüntetéseiket Donyeckben és még néhány más városban (Harkiv, Odessza, Dnyipropetrovszk), miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Moszkvának joga van fegyveres erőt alkalmaznia a szomszédos Ukrajnában. A keddi tüntetés azonban azt mutatta, hogy az elmúlt négy nap alatt a közvélemény támogatása visszafordult az ukrán hatóságok felé.

    Az ukrán zászlókat lengetők olyan feliratokat is mutattak, amelyben egyértelműen elutasították az orosz beavatkozást. "Orosz vagyok, de nincs szükségem védelemre" - állt például az egyiken.

    A oroszpárti tüntetéseket az ukrán hatóságok szerint egyébként is Moszkvából szervezik, hogy ürügyként szolgálhassanak egy katonai beavatkozáshoz. Kijev szerint a tüntetők nagy része nem is helyi, hanem Oroszországból érkeztek buszokon. A Reuters hírügynökség tudósítója is találkozott egy tüntetővel, aki azt állította, hogy egy Donyeck melletti faluból jött, ugyanakkor meg sem tudta nevezni a falut, és kiejtése is eltért a könnyen felismerhető helyitől.

    A Moszkva-barát tüntetésekhez emellett olyan helyiek is csatlakoztak, akik semmiféle külső beavatkozást nem akarnak, csupán Kijevvel szembeni régebbi sérelmeiket kívánják hangsúlyozni. "Azért támogatom ezt a gyűlést, mert azt akarom, hogy a város maga oldja meg a nehéz ügyeket, függetlenül a központi hatóságoktól" - mondta egyikük.

    Több más jel is mutat arra, hogy az oroszbarátok taktikája visszafelé sül el, és inkább Kijev felé tereli a helyieket. Harkivban például az oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei között szombaton lezajlott összetűzések - amelyek közel 100 sebesültet hagytak maguk után - Kijev számára kedvező fordulatot hoztak a közhangulatban. Csökkent az oroszpártiak szavahihetősége amiatt is, hogy kiderült: a helyi parlament épületére orosz zászlót kitűző aktivista moszkvai lakos.

    Az ukrán ideiglenes hatóságok fontos döntést hoztak azzal, hogy egyes megyék élére ottani gazdag cégtulajdonosokat neveztek ki. Ezzel elérték, hogy az addig a nemrégiben elűzött Viktor Janukovics (oroszbarát) elnököt támogató oligarchák melléjük álljanak, továbbá a közvélemény megnyerésében is előreléptek, hiszen az új vezetők cégei nagyon sok helyi lakost foglalkoztatnak.

    Az újonnan kinevezett donyecki kormányzó, Szerhij Taruta például úgy nyilatkozott: meggyőződése szerint Ukrajna délkeleti részében a lakosság az ország egysége mellett áll ki, és hamarosan helyreáll a rend és törvényesség a térségben.

    Helyszíni riportokból az is kiderül, hogy az Oroszországot pártolók hogyan próbálják meg a médiát is befolyásolni. Az egyetlen független krími televíziót például Molotov-koktéllal támadták meg, főszerkesztője szerint azért, mert más képet festett a valóságról, mint az oroszbarát propaganda teszi. Utóbbi egyebek közt azt sulykolja, hogy az orosz katonák nem megszállók, hanem azért érkeztek, hogy megvédjék a helyieket (bár az nem világos, hogy kit kell megvédeni kitől).

    Magában Oroszországban is sajátos képet fest az ukrán helyzetről a Kreml ellenőrizte média. Az orosz jelentések szerint Ukrajnát oroszellenes fasiszta bandák igyekeznek ellenőrzésük alá vonni. Egyes orosz beszámolók humanitárius katasztrófáról, orosz ajkúak százezres nagyságrendű meneküléséről írnak, aminek a valóságban nyomát sem látni.

    A külföldi média semmi bizonyítékát nem tapasztalta annak, hogy az oroszul beszélőket komoly veszély fenyegetné. Igaz ugyan, hogy még a Janukovicsot menesztő politikai csoportok között is vannak szélsőjobboldaliak, ezek azonban csupán kicsiny kisebbséget képviselnek a volt államfő ellen létrejött koalícióban.