Éleződő vita az Európai Unió külpolitikájáról

A Handelsblatt című üzleti és politikai napilap szerdán arról számolt be, hogy a bírálatok középpontjában Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője áll, akinek tevékenységével több tagállam - köztük Németország is - elégedetlen. A napokban szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg a brit diplomata címére Guido Westerwelle német külügyminiszter, a Handelsblatt pedig arról írt: a soros uniós elnök Spanyolország a viták csillapítása, illetve a megegyezés érdekében a jövő hétre válságtalálkozót tervez.

A bírálók Ashtonnak a többi között azt róják fel, hogy a külpolitika, ezen belül a szomszédsági politika, valamint a külföldi fejlesztési segélyek terén túl nagy jogköröket biztosítana az Európai Bizottságnak, mégpedig az Európai Parlament rovására. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint a bizottság nem csupán beleszólhatna az említett területekkel kapcsolatos döntésekbe, de vétójoggal is rendelkezne.

Mindezt több tagállam helyteleníti, Németországgal és Franciaországgal az élen felróva azt is, hogy Ashton túlságosan "önfejű", és minden tanácstól elzárkózik. Így Westerwelle külügyminiszter a többi között azt kifogásolta, hogy a főképviselő senkire nem hallgat, és koncepciója nem biztosítja, hogy a külpolitika terén az unió egy nyelven beszéljen. A miniszter szerint az uniónak cselekvőképes szolgálatra és nem párhuzamos struktúrákra van szüksége.

A Handelsblatt szerint több kelet-európai uniós tagország azt kifogásolja, hogy az új külügyi szolgálatban a régi tagállamok diplomatái túlzott befolyáshoz jutnának a kelet-európai térségbeliek rovására. Egy korábbi sajtóértesülés szerint a visegrádi államok ennek kapcsán a "földrajzi egyensúly" figyelembe vételét sürgették.
Az idő szorítja Brüsszelt. Az eredeti koncepció szerint április végéig ki kell dolgozni az európai külügyi szolgálat végleges koncepcióját, egyelőre azonban nagy a lemaradás, élesek a viták, és Ashtonnal szemben egyre nagyobb a bizalmatlanság.